Már Netflix-sorozat is készült a kínai popkultúra első számú exportcikkének magyarul is megjelent alapművéből

Méltán érdemelte ki még kritikusaitól is Liu Ce-hszin sci-fi-író – kínai pályatársai közül egyedüliként – a „nagy” jelzőt. A megállapítás nemcsak nemzetközi hírnevének és sikereinek szól, hanem munkáinak tartalmi és terjedelmi monumentalitását is jelzi. A Tolsztoj Háború és békéjére, valamint Stanley Kubrick 2001: Űrodüsszeiájára meghatározó inspirációként hivatkozó Liu legismertebb opuszának, a magyarul is megjelent Háromtest-trilógiának az idősávja csaknem 19 millió évet ölel fel, és a három kötet megközelítőleg 1500 oldal. Liu Magyarországra az angol kiadások közvetítésével jutott el, ezért is maradhatott meg a szerző nevének angolos, Cixin Liu átirata.

A trilógia első kötete A háromtest-probléma címmel jelent meg 2008-ban Kínában, és ebből indult a nyolcepizódos sorozat a Trónok harca kreátoraitól, többek között Brad Pitt producerségével a Netflixen. Angol fordítására hat évet kellett várni, és Liu egyből megkapta érte, egyetlen ázsiai szerzőként, a legjobb regénynek járó rangos Hugo-díjat.

A cselekmény a kulturális forradalom idején indul: egy fiatal tudósnő, Je Ven-csie szemtanúja lesz annak, hogy asztrofizikus apját a Csinghua Egyetemen a vörösgárdisták meghurcolják, majd agyonverik, őt árulónak bélyegzik és kitelepítik. A száműzetést követően Je fizikustársaival egy kémelhárítással összefüggő kutatáson kezd dolgozni, aminek valódi szándéka a kapcsolatfelvétel Földön kívüli értelmes létformákkal.