#sport


Vízben rejlik a longevity titka? Az úszás meglepő hatásai az ízületekre, a szívre és az agyra

Az úszás az egyik legtermészetesebb mozgásforma, mégis sokszor hajlamosak vagyunk  olimpiai sportágként csak a versenyekhez, az élsporthoz vagy a gyerekkor kötelező úszásoktatásához kötni. Pedig az úszás valójában sokkal több ennél: egy olyan komplex, az egész testet átmozgató aktivitás, amely kortól, edzettségi szinttől és élethelyzettől függetlenül bárki számára elérhető. Nem véletlen, hogy gyakran nevezik „élethosszig tartó sportnak”, hiszen az első tempótól az időskori rehabilitációig ugyanúgy képes támogatni a testet és a lelket.



Nem elég jól rúgni: a futball legélesebb helyzetei fejben dőlnek el

A futball legélesebb helyzeteit néha az az egyetlen pillanat fogja eldönteni, hogy ki hogyan reagál. Az adott játékos szándékosan vagy bizonytalanságból torpan-e meg a tizenegyes előtt, bepánikol-e egy rossz passz után, szétesik-e egy kapott gólt követően, vagy úgy felcsigázza a teher és a nyomás, hogy egymaga viszi tovább a hátán a csapatot a dobogó felé. Nézőként ezeket a jeleneteket vagyunk hajlamosak a „fejben dől el” kategóriájába sorolni. Ám mi van, ha ez valamiféle ködös, utólagos magyarázat a játékosok által megélt emberi magasságokra és mélységekre? Mennyi köze van a profi sportteljesítménynek a mentális állapothoz? Szántai Levente sportpszichológussal és Juhász Roland korábbi válogatott labdarúgóval jártuk körbe, mi történik a játékosok fejében, amikor a stadion, a sajtó és az egész világ figyelme egyszerre nehezedik rájuk.




Csontritkulással kezdett edzeni, 78 évesen már tizenhatszoros világbajnok

„Mit keres itt egy 66 éves ember?” – ez volt az első gondolat, ami végigfutott Kiss László fején, amikor először belépett egy mosonmagyaróvári edzőterembe. Attól tartott, hogy a kora miatt majd kinevetik, furcsán néznek rá, és nem találja a helyét a súlyzók között. Ma, tizenkét évvel később, 78 évesen már több mint száz verseny van mögötte, tizenhatszoros világbajnok, és története sokak számára bizonyítja, hogy a mozgásnak valóban nincs korhatára.




Az olimpikonok legveszélyesebb sérülése sokszor láthatatlan – hogyan írta át a mentális egészség az élsport szabályait?

A sportvilág sokáig a lelkierő romantizált képére épült: a fájdalom elviselése, a „nem adom fel” mentalitás és a határok folyamatos kitolása számított az igazi bajnoki hozzáállásnak. Az elmúlt években azonban egyre több élsportoló kezdte el lebontani ezt az ideált, és kimondani azt, amiről korábban alig esett szó: a mentális egészség ugyanolyan sérülékeny, mint a test, és legalább annyira védelemre szorul. Fejes Dóra sportpszichológussal beszélgettünk.




Messi, Ronaldo és a 40 feletti élsport: a regeneráció lett a sportlegendák titkos fegyvere

Egyre több sportoló képes a negyvenes évei környékén is a világ élvonalában maradni. Messi, Cristiano Ronaldo, Serena Williams vagy Rafael Nadal példája nem azt jelenti, hogy az élsportolók legyőzték az öregedést, hanem azt, hogy a modern sporttudomány ma már egészen másként kezeli a terhelést, a regenerációt, a sérülésmegelőzést és a rehabilitációt, mint korábban. Szakértőkkel beszélgettünk arról, hogyan segítenek az adatok, a mozgáselemzés, az AI és a személyre szabott felkészítés abban, hogy a sportolói karrier egyre tovább tartson – és hol húzódnak a biológiai határok.




Djokovic nem hisz az orvosokban, mégis szinte verhetetlen 39 évesen – hogyan maradnak formában az idősödő élsportolók?

Novak Djokovic 39 évesen olyan meccset nyert meg Wimbledonban, amire a legtöbb húszéves teniszező teste sem lenne képes – és ez nem véletlen. A szerb sztár 15 éve gluténmentesen étkezik, rendszeresen jógázik és jeges vízbe ugrik. Egy vitatott spirituális guru tanácsára pedig sokáig a saját szervezetére bízta egy makacs sérülése gyógyítását, ahelyett hogy megműttette volna magát. De vajon tudomány áll-e mindezek mögött, vagy inkább hit és rendkívüli fegyelem tartja ilyen kiváló formában a teniszlegendát? M lehet a valódi titka annak, hogy Djokovic teste még mindig bírja a folyamatos terhelést?