Alapvetően két oka volt annak, hogy tavaly nyárra az európai börtönök nagy részében csökkent a fogvatartottak száma: az egyik az, hogy a járvány miatt sok embert szabadon bocsátottak, a másik pedig, hogy csökkent a bűnözés is. A legnagyobb mértékben Törökországban csökkent a rabok száma, de mindezek ellenére akadt olyan ország is, ahol tovább nőtt a bebörtönzöttek száma.
Több mint 1500 forinttal nőttek az állam kiadásai az egy évvel korábbihoz képest, miközben a bevételek csak 142 milliárd forinttal emelkedtek.
Az ősz eleji 63 ezer fős elbocsátási hullám után novemberre 45 ezren visszatértek a munkába.
A magyar háztartások az összes kiadásuk 2,9 százalékát költötték alkoholra.
A koronavírus spórolásra tanított egy generációt.
Nem szép a statisztika három nappal a kijárási tilalom ideiglenes feloldása előtt.
A képzettségben aszimmetrikus párkapcsolatból azonban egyre kevesebb van, ami a lakosság kasztosodására utal.
Közzétette a KSH a részletes adatokat, hogyan térhetett vissza a magyar ipar októberre már a járvány előtti szint fölé.
Egy újrahasznosításával foglalkozó cég kíváncsi volt rá, Európában melyik ország háztartásai dobják ki a legtöbb elektronikai hulladékot egy év alatt. Magyarországon még egészen jó a helyzet.
Nagyon nagy az eltérés a munkanélküliségi statisztika és az önbevalláson alapuló adat között.
A teljes német ipar a várakozásokon felül teljesített októberben, Magyarország számára pedig kiemelkedően fontos ebből, hogy az autógyártásban majdnem 10 százalékos növekedést mértek szeptemberhez képest. A válság előtti szintre még nem sikerült visszatérni így sem.
2020 furcsa év volt – ezt megtapasztalhattuk az üzletekben is, amikor a karácsonyi menü hozzávalóinak megszerzésére vállalkoztunk, már negyedik alkalommal. Kosarunk ugyan annyival nem lett most drágább, mint amennyivel korábban szokott, de ez azonban leginkább egy termék árának visszaesésére vezethető vissza, miközben egy csomó másik szabadon szárnyal felfelé. Ez a hvg.hu idei karácsonyi bolttesztje.
Európai uniós átlagra mutogat az Orbán-kormány, amikor a magas magyarországi halálozási adatokat magyarázza, ám ehhez az első és a második hullám összesített adatait veszik alapul. Pedig ha csak az elmúlt egy hónap járványügyi trendjeit nézzük, sokkal súlyosabb a helyzet: egymillió főre vetítve csak Szlovéniában és Bulgáriában halnak meg többen koronavírus miatt, mint Magyarországon.
Októberre az ipar nem csak visszatért oda, ahol a válság előtt járt, hanem már meg is haladta azt.
A több haláleset ráadásul nem is magyarázható csak azzal, hogy hozzáadjuk a szokásoshoz a koronavírusban elhunytakat.
A folyamat 1990 óta az egész országban töretlen, de nem mindenütt ugyanakkora mértékű. Népességarányosan most Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében van a legtöbb művi terhességmegszakítás.
21 százalékkal kevesebb új fertőzöttet találtak, mint egy héttel ezelőtt.
A magyarországi állapotokról az önmagában sokat elárul, hogy a fideszesek közel harmada szerint elfogadható, ha a politika befolyásolja a médiát. A HVG-t ugyanakkor a lakosság a második leghitelesebb hírforrásnak tartja.
A miniszterelnök kétezerrel mondott nagyobbat egy hivatalos számnál, éppúgy, mint a belügyminiszter egy héttel ezelőtt.
A térkép a címe szerint településenkénti bontásban mutatná be a fertőzöttséget, illetve a koronavírusosak életkori megoszlását is ábrázolja.
