Kiderült, mire költi pénzét a magyar

Vajon ruhára, egészségügyre vagy rekreációra költ többet egy átlagos magyar család? Most minden kiderült az Eurostat adataiból.

„Ha ez így marad, hamarosan érdekes múzeum leszünk a turisták számára” – Interjú Ola Rosling statisztikussal

Sokat segítene a világ megismerésében, ha a fiatalok többet beszélgetnének a nagyszüleikkel – állítja Ola Rosling svéd statisztikus, a Tények című könyv társszerzője, aki szerint a híradók drámai beszámolói éppen úgy működnek, mint a cukor és a zsír.

Tovább csökkent a munkanélküliség, de a kormány titkos célja még nem teljesült

1989: amikor egy mosógépért három hónapig kellett dolgozni

Most élünk jobban, vagy harminc éve? Az árak alapján válaszoljuk meg a kérdést.

Hazatérnek a magyarok? Többszörösen torzít a statisztika

Bár az adatok valóban azt mutatják, hogy pozitív a vándorlási mérlegünk, a kivándorlókba csak azokat számolják bele, akik leadják tajkártyájukat, a Magyarországra érkező magyarok sorába azonban az ide bejelentkező határon túliak is belekerülnek.

A Dacia állva hagyta vetélytársait Európában

Márciusban tovább csökkentek az autóeladások az Európai Unióban, így már zsinórban hetedik hónapja tart a világ egyik legnagyobb autópiacának zsugorodása.

A Kremlben nem értik, hogyan nem jut az oroszoknak pénzük cipőre

Meglepte a Kreml szóvivőjét az ellenzékiséggel aligha vádolható állami statisztikai hivatal, a Roszstat azon adatsora, amely szerint a polgárok négyötödének komoly megélhetési gondjai vannak, egyharmaduknak pedig arra sincs pénze, hogy egy második pár cipőt vásároljon magának.

Egy ábra arról, mennyire keveset keresnek a magyarok

Az Eurostat a régiós adatokat vetette össze.

Egyházak és sport: az Orbán-kormány ezen a két területen lefocizta Európát

Magyarország uniós összehasonlításban keveset költ szociális juttatásokra, beleértve a nyugdíjakat és az egészségügyet is. Sportra és vallásra viszont kiemelkedően sokat, és az állam működtetése is sokba kerül.

Először lépte túl a 300 ezer forintos határt az átlagbér Magyarországon

Továbbra is óriási a bérszakadék az ország nyugati és keleti régiói között. A Fizetések.hu oldalon publikált friss kutatásból az is kiderült, hányszor többet keresnek a pilóták a takarítóknál.

Tudta, hogy több katonánk van, mint Svédországnak?

De jóval kevesebb, mint a semleges Ausztriának. Görögország katonasága pedig ötször akkora, mint a miénk.

Sopronnyi embert tilthatnak el év végéig a cégügyektől

Tovább emelkedett a cégvezetéstől eltiltott magánszemélyek száma, mely idén év végére elérheti a 62 ezer főt. Bár a megelőző intézkedéseknek nincs ereje, decemberre tetőzni fog az eltiltások száma – mert egyszerűen nem fér át több eset a hazai cégjogi adminisztráció sávszélességén.

A magyar anyák tizede még tizenévesen szül először

Csak két EU-s országban szül több 20 éven alatti nő, mint nálunk.

Rekordévet zártak a magyarországi bankok

A 2015-ben még veszteséges ágazat profitja két év alatt a másfélszeresére nőtt, és még mindig megvan a magyar többség is.

Közelít az álomhatárhoz a Windows 10, de még mindig nem örülhet a Microsoft

A Microsoft szép lassan halad abba az irányba, hogy 1 milliárd eszközön fusson a Windows 10. Mégsem lehet felhőtlen az öröm a cégnél.

„Csak részlegesen töltötte be célját” – írja a jegybank a csokról

A Magyar Nemzeti Bank honlapján megjelent elemzésből kiderült, hogy a három év alatt megvalósult lakáspiaci tranzakciók értékének mindössze 3,5 százalékát tette ki a csok-támogatás. A kedvezménynek köszönhetően eddig 13 ezer új nagycsalád született, az MNB szerint azonban a csok demográfiai szempontból csak részben nevezhető sikeresnek.

Alacsonyabb a csődkockázat, ha nő vezeti a céget

Kevesebb, mint fele annyi céget vezet kizárólag női vezető, mint ahány mint kizárólag férfi által vezetett létezik - derül ki az OPTEN Kft. elemzéséből. A női vezetők által irányított cégek jellemzően kisebbek, ugyanakkor alacsonyabb csődkockázattal működnek, mint a férfiak által irányítottak. Minden pénzügyi mutatóban jobban teljesítenek azok a cégek, ahol férfiak és nők egyaránt megtalálhatóak a vezetésben.

Távolodik az ország attól, hogy 2030-ra Európa öt legjobb állama között legyen

Az EU legszegényebb régiói közül három is Magyarországon található.

Tíz engedélyezettből kevesebb mint öt lakás épül meg a kapacitáshiány miatt

Tíz engedélyből hét-nyolc lett később valóban lakás az elmúlt két évtized átlagai alapján. Az elmúlt két évben azonban 50 százalék alá csökkent az arány, mely részben az előre kikért engedélyekkel, illetve az építőipari kapacitáshiánnyal magyarázható. A következő pár évben évente legalább 20 ezer lakás épülhet.

Beszédes adatok arról, hogy nekünk még EU-s migránsokból is a szegények jutnak

Az uniós tagállamok között Magyarországon a legmagasabb az EU-s belső migránsok szegénységi rátája, ugyanakkor a legalacsonyabb a külső migránsoké. A saját állampolgárok tekintetében Magyarország a középmezőny legközepén áll.