Hónapok óta gyengélkedik a magyar ipar teljesítménye, de eddig elfedte ezt valamennyire, hogy a tavalyi brutális zuhanáshoz képest szépnek látszottak a számok. Mostanra már kifut ez a hatás, és nem javul a helyzet.
Egy év alatt 7,9 százalékkal nőttek a bérek, nagyrészt az állami fizetésemelések magyarázták a növekedést. A szokásosnál jóval nagyobb infláció miatt a reálbérek csak 4 százalékkal nőttek.
Miután újraindult a gazdaság, visszaállt a válság előtti állapot: már-már lehetetlen munkaerőt találni az üres álláshelyekre.
Mennyire közelít a magyar gazdaság és a magyarok jóléte az EU átlagához, van-e olyan mutató, amelyben már jobban is állunk az EU többségénél? És mit jelent mindez a régiónk más országaihoz képest? Erről gyűjtöttünk adatokat, és arra jutottunk: sok szempontból javul az ország helyzete, de azt állítani, hogy Európa éllovasa lennénk az életszínvonalban, minimum durva túlzás.
Az egy évvel korábbihoz képest 10,2 százalékos növekedést mért a KSH az iparban, de ez azt mutatja, hogy tavaly ilyenkor még nem volt teljes a kilábalás a válságból, idén február óta nem volt jelentős változás.
Augusztusban ismét gyorsult az infláció a megelőző hónaphoz képest, az egy évvel korábbihoz képest közel 5 százalékkal voltak magasabbak az árak. Legnagyobb mértékben a szeszes italok, a dohányáruk és az üzemanyagok ára emelkedett. Az első nyolc hónap nyugdíjas inflációja valamivel meghaladja az eddigi emelés mértékét.
A termelés szintje már elérte a járvány előttit.
Rácáfol a kormány áprilisi vakcinatáblázatára az oltóanyagok magyarországi teljesítményéről szóló, most nyilvánosságra került adatsor.
Az egészségügyben tavaly kifizetett rendkívüli juttatás miatt 3,5 százalékkal nőttek a keresetek idén júniusban.
4,7 millió fölé nőtt a foglalkoztatottak száma.
Tavaly július óta most először volt alacsonyabb egy hónapban a halálozási szám, mint egy évvel korábban. A születésszám már hónapok óta látványosan csökken.
A korábbi években tapasztalt növekedési trendnek vetett véget a járvány. A nézőszám drasztikus csökkenéséhez a kényszerű bezárásokon kívül a megaprodukciók elmaradása is hozzájárult.
A magyar gazdaság az elmúlt években megelőzte a szlovákiait, amely szinte összecsuklott – legalábbis ezt mutatja a statisztika. Ám ez csak féligazság. A teljes kép jóval árnyaltabb, az egyes mutatókat pedig célszerű körültekintően kezelni.
A korábbi három hónap 5,1-5,3 százalékos adatai után júliusban már csak 4,6 százalékos volt az infláció, vagyis az MNB szigora arra jó volt, hogy lassítsa a drágulást, de a jegybank inflációs céljától még mindig messze vagyunk. A részletes adatokból az is látszik, hogy az üzemanyagok drágulása mellett a lakásfelújítás és az ehhez szükséges eszközök ára került az egekbe az elmúlt hónapokban, de a nyaraláshoz is több pénzre van szükség, mint tavaly.
Lassan talál csak magára a turizmus, nagyon messze vagyunk még a 2019-es szinttől.
Az EU-s átlagnál alacsonyabb a rendszeresen alkoholt fogyasztó magyarok aránya az Eurostat felmérése szerint.
Az alkatrészhiány és a beszállítói láncok akadozása miatt gyengélkedik a magyar ipar, de még így is viszonylag kis visszaeséssel megúszta a júniust.
Az Európai Unió országaiban 5,3 százalékkal nőtt a kiskereskedők forgalma a tavalyi évhez képest, a folyamatos drágulás ellenére. Magyarországon ugyanez a növekedés nagyobb, 5,8 százalékos volt. A tendencia az EU többi országában is érzékelhető.
Negyedik hónapja alakul 100 milliárd felett a lakáshitel-folyósítás, júniusban összesen 136,35 milliárd forint lakáscélú kölcsön került a lakossághoz – ekkora kihelyezésre korábban még nem volt példa. Főként a használtlakás-vásárlásokra fordított összeg nőtt, de többet költöttek az igénylők új építésű lakás vásárlására is. A kamatokat tekintve már érezhető az emelkedő tendencia, de még így is lehet kedvező kamatozással lakáshitelt felvenni.
Az egy évvel korábbinál 5,8, a májusinál 0,6 százalékkal nagyobb volt a magyar kiskereskedelmi forgalom idén júniusban.
