Januárban a nyers adat szerint 8,9, munkanaphatástól megtisztítva 7,1 százalékkal volt nagyobb a magyar ipari termelés, mint 2021 első hónapjában – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

Ez a szám önmagában még nem akkora örömhír, mint amilyen nagy fejlődést máskor egy 7 százalék feletti adat jelentene, az elmúlt közel másfél évnek ugyanis épp a most összehasonlítási alapul szolgáló 2021. január volt a legrosszabb hónapja. Az ellenben mindenképp jó hírnek számít, hogy a termelés most egy kicsit magasabb, mint az elmúlt hónapokban bármikor:

a magyar ipar 2020 szeptembere óta gyakorlatilag egy helyben járt, a mostani adat ebben az időszakban a legmagasabb, a 2021. decemberinél 1,9 százalékkal jobb.

De hogy ez egy egyszeri szép eredmény-e, vagy egy tartós trend kezdete, és hogy az ukrán háború mennyire veti majd vissza az iparunkat, annak az értékelésére még várni kell, volt az elmúlt másfél évben is egy-egy jobb hónap, aztán mindegyikről kiderült, hogy nem jelentett trendfordulót.

KSH

Részletes adatokat egyelőre nem közölt a KSH, annyit viszont már elárultak, hogy a járműgyártás teljesítménye fél év visszaesés után újra nőni tudott, az ételek, italok és dohánytermékek gyártása is átlag feletti mértékben emelkedett, a számítógépek, elektronikai, optikai termékek gyártása viszont stagnált.

Az ágazat januárban mért növekedése felülmúlta a várakozásokat – kommentálta a számokat Virovácz Péter, az ING elemzője. Mint írta, az már látszott, hogy a rossz teljesítmény addig tart ki, amíg ellátási problémákkal küzd az autó- és az elektronikai ipar, a mostani adat pedig ezt igazolja: az autógyártás jobb hónapja elég volt arra, hogy az elmúlt idők legjobb összesített adatát lássuk. Az elektronikai ipar stagnálása viszont annak a jele, hogy lenne ugyan még potenciál, ott korlátokba ütközik a termelés.

„Mindentől elvonatkoztatva pusztán a januári teljesítmény alapján bizakodhatnánk, hogy az ipar elindult felfelé és bizony az év első másfél hónapjában arról szóltak a hírek is, hogy lassan, de bizonyosan enyhül az alkatrészhiány. Ennek a pozitív folyamatnak azonban egy csapásra véget vetett a háború” – tette hozzá. Az ukrán gyártóüzemek leállásával ugyanis Európa-szerte alapanyaghiánnyal néznek szembe az autógyárak, ahogy az orosz alumínium, nikkel és palládium is hiánycikké válhat.

Ezért hiába a mostani jobb adat, az elemző szerint

„a következő hónapok legfőbb kérdése az lesz, hogy lesz-e hasonló mértékű ipari leállás, mint a koronavírus-válság mélypontján”.