A párbeszédes politikus szerint kétszeresen is kettős mércét jelez, hogy Orosz Bernadett képének felmutatásáért egyhavi fizetésének megvonását kapta.
A pedagógusok arra számítanak, hogy az Alkotmánybíróság elutasítja majd a beadványukat és utána már csak Strasbourghoz tudnak fordulni.
A strasbourgi bíróságon pert nyert a magyar állammal szemben az az egykori fogvatartott, akit önkényesen megakadályoztak abban, hogy ott lehessen édesanyja és testvére temetésén. Pedig alig volt hátra a büntetéséből, és kifejezetten mintaszerű volt a viselkedése. A férfit képviselő Magyar Helsinki Bizottság a döntéssel kapcsolatban hangsúlyozta: a kegyeleti jog a fogvatartottat is megilleti.
Strasbourgban nyert pert Szabó Szabolcs ellenzéki politikus. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ítélete szerint jogsértő volt a megbírságolása, amikor 2018 végén a rabszolgatörvény ellen tiltakozott a parlementi ülésteremben. Ezért visszajár az akkor a fizetéséből Kövér László által levont összeg.
Ha történt jogsértés, mondjuk ki azt, ha pedig nem, akkor szerintem nincs miért pénzt kapnom – mondta.
Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörtényt a jog korlátozása, a civilek szerint igen.
Nyolc napon át nem adtak enni a tranzitzónában annak az iraki fiatalnak, aki pert nyert az állammal szemben a strasbourgi bíróságon, ahol a Magyar Helsinki Bizottság képviselte. A családjától is elválasztották, 10 hónap után pedig csak azért szabadulhatott konténerbörtönéből, mert a kormány – bírósági ítélet hatására – felszámolta azt.
Első körben alulmaradt a jogi harcban Karsai Dániel, ám még az ügyében eljáró strasbourgi emberi jogi bíróság is adott némi biztatást a hozzá hasonló, gyógyíthatatlan betegségben szenvedőknek.
Könnyen lehet, hogy Karsai Dániel már nem láthatja a változást, amit elindított, és úgy hal meg, hogy a repedés, amit a falon ütött, neki nem nyit utat. De ahogy őt elnémítja a betegség, úgy lesz hangosabb a beszéd a méltóságos halálról. Velünk marad.
Sándor Frigyes elfogadhatatlannak tartja, hogy egy pap egy munkaügyi vitában, amelynek semmi köze a valláshoz, a hitélethez, semmilyen állami bírósághoz nem fordulhat.
Az ALS-ben szenvedő alkotmányjogászt, aki az életvégi döntések szabadságáért küzd, a felvételen gyomorszondával táplálják.
Karohnak akkor a helye a fóti gyermekotthonban lett volna, mégis Szerbiába kényszerítették a magyar rendőrök, végül a Magyar Helsinki Bizottság karolta fel ügyét.
Miután itthon minden fórumot kimerítettek és az Alkotmánybíróság szerint is rongáltak a külügyi tárca előtt 2020-ban akciózó momentumos fiatalok, védelmükben a Magyar Helsinki Bizottság az Emberi Jogok Európai Bíróságára viszi az ügyet.
Már repülőjegyét is megvette és szállását is lefoglalta Strasbourgba az ALS betegséggel diagnosztizált Karsai Dániel ügyvéd, akinek ügyében november végén kétnapos tárgyalást tartanak az Emberi Jogok Európai Bíróságán. Továbbra is úgy érzi, jó eséllyel nyerhet, de hogy egy esetleges siker mit jelentene, nem tudja megjósolni. Ő leginkább a választás szabadságát akarja megszerezni nemcsak magának, hanem a sorstársainak is.
Megérkeztek a kormány észrevételei a halálos beteg alkotmányjogász strasbourgi beadványára. Az Emberi Jogok Európai Bírósága eközben kétnaposra bővítette a tárgyalást, és szakértőket is meghallgat.
A strasbourgi bíróság szerint a magyar állam eljárása a kollektív kiutasítás tilalmába ütközött.
A férfi 2016 augusztusában érkezett a Szerbiával közös határra.
Bármilyen ítéletet is hoz a strasbourgi bíróság a méltóságos halálért küzdő ügyvéd, Karsai Dániel ügyében, az kötelező érvényű lesz a magyar államra nézve. Elmarasztalás esetén sem fog azonban egyik pillanatról a másikra változni az életvégi döntések szabályozása. De akkor milyen következményei lehetnek egy ilyen pernek? Elmagyarázzuk.
Két menekülttel kapcsolatban mondta ki a törvényszék, hogy jogsértő volt a magyarországi fogvatartásuk.
Próbálkozott, de nem tudta elérni a kormány egy elmarasztaló strasbourgi ítélet felülvizsgálatát. Így véglegessé vált az Emberi Jogok Európai Bíróságának tavalyi őszi döntése, amely jogsértőnek találta magyar választási rendszer nemzetiségi voksolást érintő részét és annak megváltoztatását írta elő.
