Első fokon 30 ezer euró kártérítést (mintegy 9 millió forintot) ítélt meg a terrorizmus miatt Oroszországban elítélt és valószínűleg később akarata ellenére Üzbegisztánba hurcolt Juszup Kaszimahunovnak csütörtökön Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága, amely az alperes orosz államot 20 ezer euró perköltség megtérítésére is kötelezte.
Görögország nem mutatott fel megfelelő indokot arra, hogy miért zárja ki az élettársi kapcsolatról szóló görög jogszabály az azonos nemű párokat ebből a jogintézményből, ezért az Emberi Jogok Európai Bírósága úgynevezett Nagykamarája csütörtökön úgy határozott: ez indokolatlan diszkrimináció, és sérti a családi és magánélethez való jogot.
A strasbourgi emberi jogi bíróság három ügyben elutasította a magyar kormány fellebbezését, amelyet azért nyújtott be, hogy így próbálja megvédeni a közszférában dolgozók végkielégítésére visszamenőleges hatállyal kivetett 98 százalékos büntetőadót.
Nem lehet valakit csak azért elbocsátani az állásából, mert HIV-pozitív, ez sérti az érintett emberi jogait - mondta ki csütörtöki ítéletében az Emberi Jogok Európai Bíróság Strasbourgban.
A strasbourgi bíróság fogja tárgyalni azoknak az LMP-s képviselőknek a beadványát, akiket a földtörvény elleni tiltakozásukért büntetett meg Kövér László.
Sokba vannak a strasbourgi bíróságon elvesztett ügyek: idén több mint 148 millió forint kártérítést fizetett Magyarország az őt sikeresen beperlő polgárainak. Ha ehhez még hozzávesszük a különböző társadalombiztosítási igények alapján járó kártérítéseket is, akkor pedig több mint 167 millió ment el erre eddig a közpénzből. És ebben még nincsenek benn a móri ügyhöz hasonló bénázás miatt fizetett jóvátételek.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint nem ellenkezik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkével, és nem sérti a gyülekezési és egyesülési szabadságot a Magyar Gárda 2009. júliusi feloszlatása.
Bíróság, államigazgatási szervek, gyámhatóság, rendőrség, ügyészség – egy strasbourgi bírósági ítélet szerint több magyar hatóságnak része volt abban, hogy egy amerikai apa nem láthatta Magyarországra hozott kisfiát. Emiatt most csaknem hétmillió forint kártérítést kellene fizetnie közpénzből a magyar államnak, amiről a hvg.hu sorra megkérdezte az érintett intézményeket. A leggyakoribb válasz az volt, hogy nincs válasz.
Tízéves családjogi perpatvart zárt rövidre múlt héten a strasbourgi bíróság, amikor kimondta, hogy a magyar hatóságok hibájából nem láthatta kisfiát egy elvált édesapa. A hvg.hu utánajárt az ügynek, amiért milliós bírságot szabtak ki az államra. A történetben, amelynek középpontjában egy gyerek áll, mindenki a másikra mutogat, és felvetődik benne gyámügy, bíróság, rendőrség, sőt a Külügyminisztérium esetleges felelőssége is.
Hiába nyilvánította semmisnek az Alkotmánybíróság februárban az egyházügyi törvényt, ami alapján közel 400 vallási közösség vesztette el egyházi státuszát, a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól nem kapták vissza technikai számukat. Ez azt jelenti, hogy nem jutnak hozzá a személyi jövedelemadóból nekik felajánlott 1 százalékához. Az adóhatóság az Emberi Erőforrások Minisztériumára mutogat, ott pedig tovább a parlamentre, mert a revízióhoz előbb módosítani kellene a törvényt.
Egyelőre csak tanulmányozza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által a 98 százalékos különadóval összefüggésben hozott ítéletét – közölte a tárca. A kormánynak három hónap áll rendelkezésére a fellebbezésre.
A magyar társadalom továbbra is elvárja, hogy ne folyjon "pénzlenyúlás" az állami szektorban – így kommentálta Hoppál Péter, a Fidesz szóvivője budapesti sajtótájékoztatóján a különadóügyben hozott keddi strasbourgi ítéletet.
Önkényesen helyezték előzetes letartóztatásba az ukrán hatóságok Julija Timosenko korábbi ukrán kormányfőt - mondta ki keddi, egyelőre nem jogerős ítéletében a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB).
Akár a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához is fordulhat a Sirály klubban tartott rendőrségi razzia miatt a Magyar Helsinki Bizottság - írja a pénteki Népszabadság.
Bár az Alkotmánybíróság (Ab) keddi határozatában megsemmisítette az egyházügyi törvény lényeges passzusait, a kormány szerdán megküldte válaszait a strasbourgi emberi jogi bíróságnak a jogszabály kapcsán feltett kérdéseire – olvasható a csütörtöki Magyar Hírlapban.
Két ügyben elmarasztalta a magyar államot, egy harmadik magyar vonatkozású ügyben viszont alaptalannak találta a benyújtott panaszt kedden kihirdetett elsőfokú ítéleteiben az Európa Tanács égisze alatt működő, strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság.
Meghosszabbították a határidőt, így február 27-ig várja a magyar kormány válaszait az Emberi Jogok Európai Bírósága az egyházügyi törvény kapcsán feltett kérdéseire - értesült a Magyar Hírlap.
Precedens értékű döntésnek nevezte Magyar Gábor nemzetköz jogász a Klubrádió, reggeli műsorában azt a határozatot, hogy a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította a magánnyugdíjpénztárak ügyében tett magyar panaszt.
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága elutasította szerdán a magánnyugdíjpénztárak ügyében tett magyar panaszt. A bíróság szerint a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga nem sérült, hiszen a jövőben is joggal tarthat igényt nyugdíjra a foglalkoztatása alatt fizetett járulékok alapján, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folytak be.
A strasbourgi székhelyű Európai Emberi Jogi Bíróság elmarasztalta Magyarországot amiatt, hogy két roma fiatalt indokolatlanul soroltak be szellemileg visszamaradottak képzésére szolgáló oktatási intézménybe, és ezzel hátrányos megkülönböztetésnek tették ki őket.
