szerző:
hvg.hu/MTI
Tetszett a cikk?

Egyelőre csak tanulmányozza a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága által a 98 százalékos különadóval összefüggésben hozott ítéletét – közölte a tárca. A kormánynak három hónap áll rendelkezésére a fellebbezésre.

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága 98 százalékos különadóval összefüggésben egy adott magánszemély ügyében hozott ítéletet – idézte fel közleményében az NGM. Az ügy előzménye a tárca szerint az volt, hogy a kormány az állami vagyonból juttatott eltúlzott mértékű, a jó erkölcsöt sértő végkielégítések és más hasonló juttatások tekintetében különadót vetett ki.

A jelenlegi szabályozás szerint "ha valaki egy széles értelemben vett állami vagyonból gazdálkodó szervezetnél munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll és a jogviszony megszüntetésére tekintettel a társadalmi igazságérzetet sértő mértékű juttatásban részesül, akkor a juttatás meghatározott része után 98 százalékos különadót kell fizetni".

"A nevezett különadó alapvető célja a közpénzből juttatott irreálisan magas végkielégítések gyakorlatának megszüntetése, amely kívánalom az adófizetők pénzének védelme érdekében a kormányprogramban is szerepel. A strasbourgi bíróság elsőfokú döntése ellen Magyarország fellebbezési lehetőséggel élhet, amely benyújtására három hónap áll rendelkezésre" – tették hozzá.

Magyarország megsértette a tulajdonhoz való jogot azzal, hogy egy elbocsátott külügyminisztériumi alkalmazott végkielégítésének egy részét 98 százalékos különadóval sújtotta – mondta ki kedden Strasbourgban nyilvánosságra hozott első fokú ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága.

Az ítéletet az N. K. M. monogramú panaszos ügyében hozták. Az 1954-ben született, budapesti lakhelyű nő harminc éven át volt a Külügyminisztérium alkalmazottja, mígnem 2011. május 27-én elbocsátották. Végkielégítésének a 3,5 millió forint fölötti részét – jelen esetben 2,4 millió forintot – 98 százalékos adóval sújtották.

Beadványában az európai emberi jogi egyezmény alapján tulajdonhoz való jogának, a hatékony jogorvoslathoz való jogának, valamint a diszkrimináció tilalmának sérelmére hivatkozott. A bíróság megállapította a tulajdonhoz való jog sérelmét, és 11 ezer euró kártérítést, valamint – a perrel kapcsolatban felmerült költségekre – további 6 ezer eurót (mindösszesen hozzávetőleg 5 millió forintot) ítélt meg a panaszosnak.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!