Strasbourg is döntött: itt a Magyar Gárda vége
A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint nem ellenkezik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkével, és nem sérti a gyülekezési és egyesülési szabadságot a Magyar Gárda 2009. júliusi feloszlatása.
Ítéletet hozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden Vona Gábor Jobbik-elnök keresetével kapcsolatban. Vona 2010. június 24-én azért fordult a bírósághoz, mert szerinte ellenkezik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkével a Magyar Gárda 2009. júliusi feloszlatása. Vonát Gaudi-Nagy Tamás képviselte.
Az emberi jogi bíróság ítélete szerint a feloszlatás nem ellenkezik a 11. cikkel és nem sérti a gyülekezési és egyesülési szabadságot, így tehát jogszerű volt a gárda feloszlatása.
"A feloszlatás volt az egyetlen hatékony mód"
A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.
A bíróság megállapítja ugyan, hogy az egyesület feloszlatása drasztikus lépés volt a magyar hatóságok részéről, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a magyar bíróság a lehető legkevésbé "erőszakosan" rendezte az ügyet, és a hatóságok korábban többször is felhívták az egyesület figyelmét, hogy az általa támogatott Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértő.
A strasbourgi bíróság megállapítása szerint a magyar bíróságok végkövetkeztetése ebben az ügyben sem önkényesnek, sem ésszerűtlennek nem tekinthető: "a mozgalom tevékenysége és megnyilvánulásai a roma kisebbség és a magyar többség közötti faji ellentéten alapultak".
Vona érvelése
A panaszos, Vona Gábor Jobbik-elnök úgy érvelt, hogy az egyesület és a mozgalom egymástól függetlenül működött, az egyesült tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében. Emellett azt állította, hogy a magyar hatóságok nem bizonyították megfelelően, hogy az egyesület bárkinek a jogait is egyetlen esetben megsértette volna. Vona beismerte ugyan, hogy a mozgalom által képviselt eszmék sértőek vagy megrázóak lehetnek egyesek számára, mindazonáltal szerinte nem jelentenek gyűlöletre vagy intoleranciára buzdítást, összeegyeztethetően a pluralizmus és tolerancia elveivel egy demokratikus társadalomban.
A bíróság ennek ellenére úgy ítélte meg, nem tekinthet el attól, hogy a mozgalom több mint 200 aktivistája Tatárszentgyörgyön vonult fel, és bár nem történt erőszak, utólag már nem lehet megállapítani, hogy ezt csak a rendőrség jelenléte akadályozta-e meg. "Az aktivisták katonainak tűnő egyenruhában vonultak fel a faluban, baljóslatú karszalaggal, katonainak tetsző alakzatban, ahhoz illő köszöntésekkel és parancsokkal" - állapítja meg a strasbourgi törvényszék, amely szerint a mozgalom felvonulásainak megfélemlítő hatását fokozta, hogy egy törvényesen bejegyzett egyesület áll mögötte.
"Túlmegy a politikai nézetek törvényes és békés keretein"
A bíróság megítélése szerint túlmegy a politikai nézetek törvényes és békés keretein az, ha a politika szereplői félkatonai szervezetek alakítására mutatnak képességet és hajlandóságot.
Az olyan történelmi tapasztalatokból fakadóan, amilyen például a nyilaskeresztes mozgalom is volt, bizonyosan megfélemlítő hatása van egy nemzeti kisebbség tagjaira, ha faji elkülönülést hirdető félkatonai felvonulások egy egyesületre támaszkodhatnak, főleg ha ezt a kiszemelt közösség az otthonában, kiszolgáltatott szemlélőként, "foglyul ejtett közönségként" kénytelen eltűrni - állapítja meg a strasbourgi bíróság. Ilyen esetekben a testület szerint az államnak jogában áll biztosítani a kérdéses kisebbség számára, hogy megfélemlítés nélkül élhesse életét, a panaszosnak pedig nem sikerült meggyőznie a bíróságot arról, hogy a feloszlatott egyesület célja nem a kiszolgáltatott csoportok megfélemlítése és megkülönböztetése volt.
A tatárszentgyörgyi esetben a mozgalom megnyilvánulásai nyilvánvalóan az állítólag a "cigánybűnözésért" felelős roma közösség ellen irányultak - állapítja meg a bíróság.
"Másokat megfélemlítő felvonulások"
A strasbourgi bíróság szerint az államnak ilyen esetekben nem kötelessége kivárni, míg valakinek konkrét jogait megsértik, megteheti a kellő intézkedéseket, hiszen a mozgalom "konkrét lépéseket tett egy olyan politika megvalósítására, amely összeegyeztethetetlen a demokrácia és az egyezmény elveivel". Strasbourg szerint a felvonulások akkor is alkalmasak voltak a félelemkeltésre, ha azokon nem történt tényleges erőszak, vagy a hatóságok nem tiltották be az adott megmozdulást. Az egyesület feloszlatása szempontjából a mozgalom megmozdulásainak törvényessége vagy törvénytelensége lényegtelen - hangsúlyozza a bíróság.
Ha a gyülekezés szabadságát rendszeresen arra használják, hogy nagy csoportok másokat megfélemlítő felvonulásokat tartsanak, akkor az államnak jogában áll a gyülekezési szabadságot korlátozó intézkedéseket hozni, amennyiben az a nagy méretű, félelemkeltő felvonulás által a demokráciára jelentett veszély elhárításához szükséges - mutat rá a bíróság. Ítéletében a testület arra is utal, hogy az államnak mintegy kötelessége fellépni az ilyen szervezetek ellen, ha ugyanis nem ezt teszi, azzal gyakorlatilag hallgatólagos beleegyezését adja a szervezetek működéséhez.
A bíróság szerint "a közvélemény úgy vélhette volna, hogy az állam legitimálja ezt a fenyegetést", ha az állami hatóságok lehetővé teszik, hogy a mozgalom egy törvényesen bejegyzett és a törvény által védett egyesületre támaszkodva működhessen.
"Ezzel az állam közvetve elősegítőjévé vált volna a kampány, a gyűlések szervezésének" - állapította meg a strasbourgi emberi jogi bíróság, amely azt is figyelembe vette, hogy a magyar hatóságok az egyesület feloszlatásán kívül más szankciót nem alkalmaztak az egyesület vagy a mozgalom tagjaival szemben, semmilyen módon nem akadályozták például, hogy folytassák politikai tevékenységüket, éppen ezért a törvényszék szerint az egyesület feloszlatása nem tekinthető aránytalanul súlyos intézkedésnek.
Tajtékzik a Jobbik
A Jobbik kedden közleményben reagált a strasbourgi döntésre. Szerintük a valósággal és "a társadalom elsöprő többségének véleményével" köszönőviszonyban sincs a strasbourgi bíróság ítélete, mely nem talált kivetnivalót a Magyar Gárda Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt politikai nyomásra történt feloszlatásában. E kormányok regnálására volt jellemző mind a 2006. őszi véres rendőrterror, mind a vidéki embereket egyre jobban sújtó bűnözési hullám, melyek a Magyar Gárda létrejöttének közvetlen kiváltó okai.
Különösen vérlázító, hogy míg a strasbourgi bíróság a vörös csillag viselését nem kifogásolja, addig a bűnözéssel sújtott emberek melletti jogszerű, erőszaktól mentes szolidaritásvállalást elítéli - írták. Közölték: tovább keresik a jogorvoslatot: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarájához mint speciális jogorvoslati fórumhoz fordulnak.
Feloszlatták
Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel – fejtette ki a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája még 2009-ben. A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg – tette hozzá.
Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki". A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.
2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert – köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát – előállítottak. A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.
2011. július 3-án Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Új Magyar Gárda budapesti, Erzsébet téri rendezvényén egységesítésre szólította fel a magukat gárdistának nevező szerveződéseket. A Magyar Gárda egyesület és mozgalom feloszlatását követően mintegy féltucatnyi, magát gárdistának nevező szerveződés alakult, amelyek magukat nem a feloszlatott szervezet jogutódjaként definiálták.
2012. augusztus 25-én, a jogerősen betiltott Magyar Gárda megalakulásának ötödik évfordulóján rendezvényt tartottak a Hősök terén.
HVG-előfizetés digitálisan is!
Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!
