szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

A strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának ítélete szerint nem ellenkezik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkével, és nem sérti a gyülekezési és egyesülési szabadságot a Magyar Gárda 2009. júliusi feloszlatása.

Ítéletet hozott a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedden Vona Gábor Jobbik-elnök keresetével kapcsolatban. Vona 2010. június 24-én azért fordult a bírósághoz, mert szerinte ellenkezik az Emberi Jogok Európai Egyezményének 11. cikkével a Magyar Gárda 2009. júliusi feloszlatása. Vonát Gaudi-Nagy Tamás képviselte.

Az emberi jogi bíróság ítélete szerint a feloszlatás nem ellenkezik a 11. cikkel és nem sérti a gyülekezési és egyesülési szabadságot, így tehát jogszerű volt a gárda feloszlatása.

"A feloszlatás volt az egyetlen hatékony mód"

A törvényszék szerint a Magyar Gárda Mozgalom a Magyar Gárda Egyesület részeként működött, nem volt attól független, a mozgalom megmozdulásai pedig alkalmasak voltak a félelemkeltésre, a megfélemlítő menetelések pedig egy "lényegében rasszista" jogrend megvalósítása érdekében tett első lépéseknek tekinthetők. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a Magyar Gárda Egyesület feloszlatása volt az egyetlen hatékony módja annak, hogy a hatóságok megszüntessék a Magyar Gárda Mozgalom által másokra jelentett fenyegetést.

©

A bíróság megállapítja ugyan, hogy az egyesület feloszlatása drasztikus lépés volt a magyar hatóságok részéről, ugyanakkor úgy ítéli meg, hogy a magyar bíróság a lehető legkevésbé "erőszakosan" rendezte az ügyet, és a hatóságok korábban többször is felhívták az egyesület figyelmét, hogy az általa támogatott Magyar Gárda Mozgalom tevékenysége törvénysértő.

A strasbourgi bíróság megállapítása szerint a magyar bíróságok végkövetkeztetése ebben az ügyben sem önkényesnek, sem ésszerűtlennek nem tekinthető: "a mozgalom tevékenysége és megnyilvánulásai a roma kisebbség és a magyar többség közötti faji ellentéten alapultak".

Vona érvelése

A panaszos, Vona Gábor Jobbik-elnök úgy érvelt, hogy az egyesület és a mozgalom egymástól függetlenül működött, az egyesült tagjai nem vettek részt a mozgalom tevékenységében. Emellett azt állította, hogy a magyar hatóságok nem bizonyították megfelelően, hogy az egyesület bárkinek a jogait is egyetlen esetben megsértette volna. Vona beismerte ugyan, hogy a mozgalom által képviselt eszmék sértőek vagy megrázóak lehetnek egyesek számára, mindazonáltal szerinte nem jelentenek gyűlöletre vagy intoleranciára buzdítást, összeegyeztethetően a pluralizmus és tolerancia elveivel egy demokratikus társadalomban.

A bíróság ennek ellenére úgy ítélte meg, nem tekinthet el attól, hogy a mozgalom több mint 200 aktivistája Tatárszentgyörgyön vonult fel, és bár nem történt erőszak, utólag már nem lehet megállapítani, hogy ezt csak a rendőrség jelenléte akadályozta-e meg. "Az aktivisták katonainak tűnő egyenruhában vonultak fel a faluban, baljóslatú karszalaggal, katonainak tetsző alakzatban, ahhoz illő köszöntésekkel és parancsokkal" - állapítja meg a strasbourgi törvényszék, amely szerint a mozgalom felvonulásainak megfélemlítő hatását fokozta, hogy egy törvényesen bejegyzett egyesület áll mögötte.

"Túlmegy a politikai nézetek törvényes és békés keretein"

A bíróság megítélése szerint túlmegy a politikai nézetek törvényes és békés keretein az, ha a politika szereplői félkatonai szervezetek alakítására mutatnak képességet és hajlandóságot.

©

Az olyan történelmi tapasztalatokból fakadóan, amilyen például a nyilaskeresztes mozgalom is volt, bizonyosan megfélemlítő hatása van egy nemzeti kisebbség tagjaira, ha faji elkülönülést hirdető félkatonai felvonulások egy egyesületre támaszkodhatnak, főleg ha ezt a kiszemelt közösség az otthonában, kiszolgáltatott szemlélőként, "foglyul ejtett közönségként" kénytelen eltűrni - állapítja meg a strasbourgi bíróság. Ilyen esetekben a testület szerint az államnak jogában áll biztosítani a kérdéses kisebbség számára, hogy megfélemlítés nélkül élhesse életét, a panaszosnak pedig nem sikerült meggyőznie a bíróságot arról, hogy a feloszlatott egyesület célja nem a kiszolgáltatott csoportok megfélemlítése és megkülönböztetése volt. 

A tatárszentgyörgyi esetben a mozgalom megnyilvánulásai nyilvánvalóan az állítólag a "cigánybűnözésért" felelős roma közösség ellen irányultak - állapítja meg a bíróság.

"Másokat megfélemlítő felvonulások"

A strasbourgi bíróság szerint az államnak ilyen esetekben nem kötelessége kivárni, míg valakinek konkrét jogait megsértik, megteheti a kellő intézkedéseket, hiszen a mozgalom "konkrét lépéseket tett egy olyan politika megvalósítására, amely összeegyeztethetetlen a demokrácia és az egyezmény elveivel". Strasbourg szerint a felvonulások akkor is alkalmasak voltak a félelemkeltésre, ha azokon nem történt tényleges erőszak, vagy a hatóságok nem tiltották be az adott megmozdulást. Az egyesület feloszlatása szempontjából a mozgalom megmozdulásainak törvényessége vagy törvénytelensége lényegtelen - hangsúlyozza a bíróság.

Ha a gyülekezés szabadságát rendszeresen arra használják, hogy nagy csoportok másokat megfélemlítő felvonulásokat tartsanak, akkor az államnak jogában áll a gyülekezési szabadságot korlátozó intézkedéseket hozni, amennyiben az a nagy méretű, félelemkeltő felvonulás által a demokráciára jelentett veszély elhárításához szükséges - mutat rá a bíróság. Ítéletében a testület arra is utal, hogy az államnak mintegy kötelessége fellépni az ilyen szervezetek ellen, ha ugyanis nem ezt teszi, azzal gyakorlatilag hallgatólagos beleegyezését adja a szervezetek működéséhez.

©

A bíróság szerint "a közvélemény úgy vélhette volna, hogy az állam legitimálja ezt a fenyegetést", ha az állami hatóságok lehetővé teszik, hogy a mozgalom egy törvényesen bejegyzett és a törvény által védett egyesületre támaszkodva működhessen.

"Ezzel az állam közvetve elősegítőjévé vált volna a kampány, a gyűlések szervezésének" - állapította meg a strasbourgi emberi jogi bíróság, amely azt is figyelembe vette, hogy a magyar hatóságok az egyesület feloszlatásán kívül más szankciót nem alkalmaztak az egyesület vagy a mozgalom tagjaival szemben, semmilyen módon nem akadályozták például, hogy folytassák politikai tevékenységüket, éppen ezért a törvényszék szerint az egyesület feloszlatása nem tekinthető aránytalanul súlyos intézkedésnek. 

Tajtékzik a Jobbik

A Jobbik kedden közleményben reagált a strasbourgi döntésre. Szerintük a valósággal és "a társadalom elsöprő többségének véleményével" köszönőviszonyban sincs a strasbourgi bíróság ítélete, mely nem talált kivetnivalót a Magyar Gárda Gyurcsány-Bajnai-kormányok alatt politikai nyomásra történt feloszlatásában. E kormányok regnálására volt jellemző mind a 2006. őszi véres rendőrterror, mind a vidéki embereket egyre jobban sújtó bűnözési hullám, melyek a Magyar Gárda létrejöttének közvetlen kiváltó okai.

Különösen vérlázító, hogy míg a strasbourgi bíróság a vörös csillag viselését nem kifogásolja, addig a bűnözéssel sújtott emberek melletti jogszerű, erőszaktól mentes szolidaritásvállalást elítéli - írták. Közölték: tovább keresik a jogorvoslatot: a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának Nagykamarájához mint speciális jogorvoslati fórumhoz fordulnak.

Feloszlatták

Egy demokratikus társadalomban a közösség számára hasznosnak ítélhető cél sem valósítható meg a demokrácia értékrendjét sértő eszközökkel – fejtette ki a Magyar Gárda egyesület feloszlatását kimondó ítélet szóbeli indoklásában a tábla tanácsvezető bírája még 2009-ben. A Magyar Gárda mozgalom az egyesület szerves része, a döntés az alperesi egyesület felszámolásával szükségképpen a mozgalomra is kiterjed, annak a szervezeti kereteit szünteti meg – tette hozzá.

Az ítélőtábla szerint megállapítható, hogy a gárda felvonulásai Tatárszentgyörgyön és más, etnikai feszültségek által sújtott kistelepüléseken sértették mások jogait és szabadságát, "mert a helyszínen meglévő konfliktusok megoldása helyett azokat tovább szították (...), az erőszak veszélyét váltották ki". A bíróság szerint ebből következően a közrend és köznyugalom a gárda felvonulásainak színhelyein megbomlott, és így sérült a kényszerűségből ott tartózkodó személyek biztonsághoz és szabadsághoz való joga.

©

2009. július 4-én a budapesti Erzsébet téren előre be nem jelentett demonstráción tiltakoztak a gárda feloszlatása ellen. A megmozdulást, amelyen 200 gárdatag sorakozott fel egyenruhában, a rendőrség feloszlatta, és 216 embert – köztük Vona Gábort, a Jobbik elnökét és Kiss Róbertet, a feloszlatott Magyar Gárda országos főkapitányát – előállítottak. A bíróság 2010 őszén jogellenesnek minősítette az oszlatást.

2011. július 3-án Vona Gábor, a Jobbik elnöke az Új Magyar Gárda budapesti, Erzsébet téri rendezvényén egységesítésre szólította fel a magukat gárdistának nevező szerveződéseket. A Magyar Gárda egyesület és mozgalom feloszlatását követően mintegy féltucatnyi, magát gárdistának nevező szerveződés alakult, amelyek magukat nem a feloszlatott szervezet jogutódjaként definiálták.

2012. augusztus 25-én, a jogerősen betiltott Magyar Gárda megalakulásának ötödik évfordulóján rendezvényt tartottak a Hősök terén.

VELETEK VAGYUNK – OLVASÓKKAL, ÚJSÁGÍRÓKKAL!

A hatalomtól független szerkesztőségek száma folyamatosan csökken, a még létezők pedig napról napra erősödő ellenszélben próbálnak talpon maradni. A HVG-ben kitartunk, nem engedünk a nyomásnak, és minden nap elhozzuk a hazai és nemzetközi híreket.

Ezért kérünk titeket, olvasóinkat, hogy tartsatok ki mellettünk, támogassatok bennünket, csatlakozzatok pártolói tagságunkhoz, illetve újítsátok meg azt!

Mi pedig azt ígérjük, hogy továbbra is minden körülmények között a tőlünk telhető legtöbbet nyújtjuk a számotokra!
Íme az F1 idei új Aston Martin biztonsági- és orvosi autói

Íme az F1 idei új Aston Martin biztonsági- és orvosi autói

Publicus: csak a Jobbik erősödött, meg az összefogás

Publicus: csak a Jobbik erősödött, meg az összefogás

Autót lopott születésnapjára egy 15 éves fiú, az árokban kötött ki - videó

Autót lopott születésnapjára egy 15 éves fiú, az árokban kötött ki - videó