„Az Országgyűlés május 6-án lezárta az egyházügyi törvény részletes vitáját, már csak a zárószavazás van hátra, amire viszont valószínűleg május vége előtt már nem kerül sor.” – mondja Karsai Dániel alkotmányjogász. Addig azonban a jelenleg hivatalosan csak egyesületi státuszban lévő egyházak elesnek egyik fő jövedelemforrásuktól, a személyi jövedelemadó plusz egy százalékától.

Ahogy azt korábban megírtuk, a kormányzat feltételezhetően arra játszik, hogy a parlament a közeljövőben elfogadja az egyházügyi törvény legújabb változatát, és ennek feltételeit az adófelajánlásoktól most eleső vallási közösségek már biztosan nem fogják tudni teljesíteni.

Valójában el sem veszítették egyházi státuszukat   

Karsai - aki hét kárvallott egyházat is képvisel Strasbourgban, az Emberi Jogok Európai Bíróságán - azonban azzal érvel, hogy az Alkotmánybíróság (Ab) nem azt mondta ki, hogy említett egyházak kapják vissza státuszukat, hanem azt: mivel semmis a törvény, jogi szempontból soha el sem vesztették azt. Az alkotmányjogász tovább is megy: szerinte az Ab döntése nem csak azt a hatvanhat vallási szervezetet érinti, amelynek egyházzá nyilvánítási kérelmét a parlament – az utóbb jogsértőnek nyilvánított törvény alapján – elutasította. Szerinte ennél jóval szélesebb körről van szó, mintegy 400, korábban egyházként működő közösségről.

Hirtelen véget ért a felívelő tendencia

Legfelsőbb Bíróság

Az elutasított egyházak tavaly óta kizárólag egyesületként működhetnek. A civil szervezeteknek felajánlható 1 százalékokat (az első egy százalékról van szó, nem az egyházaknak felajánlható plusz egy százalékról - a szerk.) fel tudnák venni, de a bizonytalan jogi helyzet miatt egyelőre azt sem kapták meg. A Magyar Taoista Egyház a korábbi törvénymódosításoknak megfelelve egyesületté alakult, és ma már Teljes Valóság Taoista Közösségként működik. Ahogy Lőwinger Gábor, az egyesület elnökhelyettese mondja, „a lojális utat próbáltuk követni, és a jog által meghatározott keretek között eljárni, ezért a törvénynek megfelelően egyesületté alakultunk.” Éppen ezért jelen változások különösen sújtják a taoistákat. Először is - az egyházi státuszukat elvesztő vallási közösségekhez hasonlóan - még mindig nem kapták meg az egyesületként gyűjthető 2011-es 1 százalékot sem, ami tavaly ilyenkor lett volna esedékes, ugyanis az AB döntés miatt kialakult jogbizonytalanság miatt, azokat a NAV felfüggesztette.

"Az állatmenhelyekkel és a rákos betegekkel kell versengenünk"

Másodszor pedig - a magyar jogrendszerben bízva - nem fordultak nemzetközi bírósághoz sem, így ha netalán a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága kedvezne a panaszt tevő egyházaknak, és kárpótlást sikerülne kicsikarni az államtól, az őket valószínűleg nem érintené. Ahhoz pedig, hogy újra egyházzá nyilvánításukat kérvényezzék, nem felelnek meg az új – elfogadásra váró - egyháztörvényben foglalt kritériumoknak, amelyek szerint a lakosság 0,1 százalékának megfelelő taglétszámmal, vagy legalább száz éves külföldi múlttal kell rendelkezniük. Lőwinger szerint ezek a kritériumok inkább a térítővallásoknak kedveznek, ők nem ezek közé tartoznak. A taoisták most abban bíznak, hogy rendeződik a jogi helyzet, és legalább az egyesület által gyűjthető 1 százalékhoz hozzájutnak, különben pár hónapon belül ellehetetlenülnek.     

A taoisták vallásukból kifolyólag sem a radikális megoldások hívei, de a jelenlegi helyzetet azért is sérelmezik, mert - ahogy Lőwinger mondja - „eddig jól elkülönítve, külön kalapban voltak az egyházak és az egyesületek, alapítványok. Most, hogy átkerültünk az egyesületi kalapba, az állatmenhelyekkel és a rákos betegekkel kell versengenünk az 1 százalékokért, ami számunkra nem túl etikus, hiszen ezeknek a szervezeteknek más módon van rá nagyobb szükségük.”

Az állami kasszában maradnak a támogatások

Sok szervezetnek korábban is volt egyesülete, alapítványa is, így ha az adózó úgy gondolta, mind a szervezetnek, mind az egyháznak felajánlhatott az adójából 1-1 százalékot. Mostanra ebből csak az egyesület maradt, amihez az állami kiegészítés sem jár, amit az egyházak megkapnak. Ugyanis a Horn-kormány alatt létrejött Vatikáni megállapodás alapján az egyháznak adományozható 1 százalékból befolyó összeget - támogatás formájában - pluszban még az állam is odaadja. Tehát minden felajánlott 1 százalék összege gyakorlatilag dupla bevételt jelent az egyháznak. Az egyházi iskolák kiegészítő támogatást is kapnak az államtól, mégpedig az önkormányzati pótlólagos ráfordítások átlagát.

Nem hisznek a kormánynak

Fülöp Máté

Így jelenleg a kormány nemcsak az általa kitagadott egyházakat rövidítette meg, hanem az ő zsebében is több maradt. Karsai szerint a kormányzat utólagosan akarja legitimálni a jelenlegi illegitim helyzetet, ami teljesen ellentétes minden jogállami elvárással. Ami az összegeket illeti, az egyházaknak felajánlható 1 százalékból például a Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség 7,6 millió forintot kapott még tavaly, a Golgota Keresztény Gyülekezet 10,4 milliót, a Magyar Taoista Egyház pedig 7,3 milliót – ez a 2010-es adó 1 százaléka, amit 2011-ben lehetett felajánlani és az egyházak 2012-ben kapták meg. Az állami kiegészítést már tavaly sem járt az egyházi státuszukat elvesztett felekezeteknek, és mivel nem volt technikai számuk, egyházként nem gyűjthették az 1 százalékokat sem, ahogy ezt idén sem tehetik meg.

Az adóhatóságtól az Iványi Gábor vezette Magyarországi Evangéliumi Testvérközösség sem kapott technikai számot, ezért arra kérte támogatóit, hogy az egyház korábbi technikai számát írják be az adóbevalláskor. Mivel az elektronikus kitöltéskor ezt a számot a rendszer nem fogadja be, a testvérközösség külön formanyomtatványt tett közzé a honlapján.

Linczmayer Szilvia, a NAV adóügyi szakértője elmondta, hogy nem a technikai számon van a hangsúly. Egyházak esetében korábban is előfordult, hogy akkor is kiutalták az összeget, amikor el volt írva az azonosító, de az egyházközösség egyértelműen azonosítható volt. Az adószakértőtől megtudtuk, hogy április 30-ig nyolcan nyújtottak be technikai szám kiadására, visszaadására irányuló kérelmet. Azonban végrehajtó szervként a NAV a törvényi felhatalmazás hiányában felfüggesztette az eljárást, mivel álláspontjuk szerint, azt az Ab határozat nem érintette. A NAV kizárólag a hatályos törvény szerint utalhatja ki az 1 százalékos összeget a kedvezményezettek, vagyis csak a törvény szerint elismert egyház részesülhet ebből a felajánlásból. Tehát, amíg az egyháztörvényt nem szavazzák meg, vagy az 1%-os törvényt nem módosítják – ami valószínűtlen – addig nem kapnak pénzt az érintettek.

"El fogják marasztalni a kormányt"

Az Emberi Erőforrások Minisztériumától Mikó Krisztina az ügyben úgy nyilatkozott, hogy az egyházi törvényhez több módosító javaslat is benyújtottak, amiből az egyik az érintett vallási közösségek számára felajánlott – de eddig el nem utalt - 1 százalékos állami kiegészítést rendezné visszamenőlegesen. A törvényjavaslatot jelenleg az Országgyűlés tárgyalja, elfogadásával az érintett vallási közösségek részére felajánlott pénz kiutalásának nem lesz akadálya.

Jelen helyzetben úgy tűnik, hogy hiába az Alkotmánybíróság határozata, kizárólag az a mintegy harminc szervezet gyűjthet adótámogatást, amelyet a parlament előzőleg már egyháznak nyilvánított. Azonban nem csak Karsai fordult a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához. Úgy tudja, hogy az ő ügyfeleivel együtt eddig 20-25 egyház kért jogorvoslatot Strasbourgtól, így véleménye szerint valószínűsíthetően a valaha látott legnagyobb vallásszabadsággal kapcsolatos eljárás indult meg Starsbourgban, és véleménye szerint elég nagy eséllyel el fogják marasztalni a kormányt az egyház törvény miatt.