A 2023-ban megjelent, több száz milliárd forintos bevételt hozó rendeletről a piaci szereplők már akkor azt mondták, hogy sérti az uniós jogot, az Európai Bizottság most jutott el odáig, hogy felszólítsa Magyarországot a jogszabály eltörlésére.
Kendőzetlen zsarolásnak tűnő levelet küldött Lantos Csaba energiaminiszternek Bige László, a Nitrogénművek tulajdonos-vezetője: ha a kormány nem szabja át a vállalatot terhelő – Bige szerint ellehetetlenítő – kvótaadót, akkor leáll a termeléssel, sokkal drágább lesz a műtrágya, és az állam is bevételektől esik el. A kormány nem állt kötélnek, Bige bejelentette a végleges leállást – ami a megfogalmazása alapján csak addig lesz végleges, amíg a kormány nem enged. (Frissítés: Közben kiderült, nem végleges a leállás.)
Nem lehet véletlen, hogy a kormány éppen akkor vetett ki egy újabb különadót a légszennyező nagyvállalatokra, amikor Mészáros Lőrinc bejelentette: cementgyárat vesz Bosznia-Hercegovinában.
Az iparhoz hasonlóan az agrárvilág szereplőit is bevonnák a szén-dioxid-kvóták kereskedésébe, ám ahhoz, hogy egy gazdaság földje szénmentessé, és igazán termővé váljon, 10-12 éven át egy speciális talajművelő módszert kell alkalmazni. A pénzen kívül ösztönző lehet a tudat, hogy ezzel sokban hozzá lehet járulni a klímakatasztrófa elkerüléséhez.
Akár még nyereségesbe is fordulhat az évek óta masszívan deficites Mátrai Erőmű azzal, hogy a dráguló gáz magával húzta az áram árát. Az idén nyárra datált fordulat a kormánynak is segít, hogy kozmetikázza azt a veszteséget, amit magára vállalt, amikor megvette a céget, az annak pénztárát is megcsapoló Mészáros Lőrinctől.
Titkos, VIP klímavédelmi zöldrendezvény volt a minap Szicíliában.
Egy magyar és egy osztrák férfi azt ígérte a nekik bedőlő befektetőknek, hogy a pénzükből szén-dioxid-kvótákat vesznek, majd azokat megforgatják a tőzsdén. Persze ebből semmi sem lett. A két férfi eltűnt, a befektetők pénzét nem adták vissza.
Eddig körülbelül négymilliárd forinttal marad el az éves tervtől a szén-dioxid-kvótákból származó állami bevétel – írja hétfői cikkében a Napi Gazdaság a Nemzetgazdasági Minisztériumra hivatkozva.
Magyarország a másodpiaci ár alatt 7 eurócenttel, 6,29 eurós árfolyamon adott el 1,25 millió darab második fázisú, azaz 2008-2012 érvényességű európai szén-dioxid-kibocsátási egységet (EUA) hétfői, második decemberi aukcióján.
A Nemzetgazdasági Minisztérium módosító indítványt nyújtott be a 2012-es költségvetéshez, mely szerint a szén-dioxid kibocsátási egységek eladásából idén befolyó összegek felét energiahatékonyságra kell költeni.
Mintegy másfél éve több hazai cég nem jut hozzá az általa megtermelt, sőt már el is adott szén-dioxid-kvótához, és ennek nyomán az állam sem kapja meg az ügyletből rá jutó, 10 százalékos hasznot - írja a Világgazdaság csütörtökön.
Hozzájárult az Európai Bizottság, hogy Bulgária, Csehország és Románia a következő években is fenntarthassa azt a rendszert, amelyben ingyen ad úgynevezett szennyezési kvótát erőműveinek. Magyarország és Lengyelország hasonló kérését is vizsgálják Brüsszelben. Ciprus, Észtország és Litvánia már korábban megkapta az engedélyt.
Az Európai Bíróság csütörtökön másodfokon is megerősítette, hogy az Európai Bizottság túllépte hatásköreit, amikor az üvegházhatású gázok kibocsátási egységeinek összmennyiségére vonatkozó felső határt írt elő Lengyelország és Észtország számára.
Bizalmas információ a klímavédelemmel kapcsolatos kvóta értékesítése, ha közölik az ezzel kapcsolatos adatokat, akkor azok a folyamatban lévő kvótaértékesítési tárgyalásokat Magyarország számára kedvezőtlenül befolyásolhatják, akár meg is hiúsíthatják - fejtette ki a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) pénteken.
