Az évszakoknak, így most például a télnek, sajátos illatuk van, ami mögött tudományos magyarázat rejlik. Elsősorban a szaglásunk változik a hőmérsékletnek megfelelően, így az időszakoktól függően másképp érzékeljük a szagokat, ami összességében speciális illatélményt rendel a változó évszakokhoz.
Az eddigi lassú és körülményes laboratóriumi vizsgálatok helyett a jövőben az gyártók egy „e-orral” akár kevesebb mint egy óra alatt eredményeket kaphatnak egy az adott élelmiszer állapotáról.
Számos területen bizonyulhat hasznosnak a mesterséges intelligencia új képessége, mely már közel olyan jól tudja leírni, milyen illata lehet egy vegyületnek, mint az azokat érző ember.
A jövőben még hatékonyabb védekezési módszereket tehet lehetővé egy új tanulmány megállapítása, miszerint a szúnyogokat egyes szappanok illatai is zavarhatják.
A kutatók nem zárják ki, hogy idővel olyan tárlatok is nyílhatnak majd, ahol a látogatók beleszagolhatnak egy-egy kegytárgyba.
Nyelvünk nemcsak ízeket érzékel, hanem szagokat is – derítették ki amerikai kutatók, akik úgy vélik, hogy felfedezésük révén csökkenteni lehetne a cukorbevitelt és fel lehetne venni a harcot az elhízással, ha édes szagokkal gazdagítanák az ételeket.
Malajziai kutatók olyan fejlesztéssel kísérleteznek, amely illatokat és szagokat képes "továbbítani" a chatpartnerek között. A szakemberek szerint az eszközzel teljesen új irányt vehet az internetes kommunikáció.
Bár évtizedekig úgy hittük, az emberi orr csak tízezer szagot tud megkülönböztetni, amerikai kutatók most azt állítják: valójában legalább ezermilliárdot. Ez sokkal több, mint amennyi eltérő színt és hangot érzékelünk.
A nikotinszag örök. Berágja magát a vakolatba, a padló rései közé, megsárgul tőle a villanykapcsoló, a ventilátor pedig még a hűlt helyét is simán az arcunkba pörgeti. Közel öt hónappal a dohányzási tilalom startja után speciális kocsmatúrára indultunk, és megszagoltuk, mi maradt a dohányfüst után. A cefreszag, az emberszag és a csatornaszag is komoly szerephez jutott, kitörve a füst árnyékából.
A szagérzékelés rendkívüli mértékben gazdagítja az életünket. Olyannyira, hogy ízérzékelésünk 90 százaléka valójában a szaglásból ered. A szaglás esetleges veszélyekre is felhívja a figyelmünket, megérezzük a füst- vagy gázszagot, és kiszagoljuk a romlott ételt. Egyes betegségek azonban szaglásvesztéssel járhatnak, lássuk, melyek ezek.
Vannak, akiket imádnak a szúnyogok, míg másokat alig csípnek. Vajon miért választanak az idegesítő rovarok éppen bennünket és nem a kerti bulin melletünk ülőt?
Az orrnyálkahártya receptorairól a szagot bonyolult idegi folyamat útján kerülnek az agy szaglóközpontjába, amelynek elemző munkája után dönthetjük el, hogy például egy étel ehető-e vagy sem. Egy amerikai kutatócsoport négy éve tartó vizsgálata szerint még ma is sokkal jobban működik ez az érzékszervünk, mint gondolnánk.
Bármennyire is vigyázunk, egy idő után kellemetlen illatok töltik be autónk utasterét. Rövid időre viszonylag könnyen megszabadulhatunk a bűztől. Utánajártunk annak, hogyan tüntethető el hosszabb időre a rossz szag az autóból.
