„Nem akarhatnak több ezer békés polgárt erővel szétkergetni” – politikai elemzők a betiltott Pride-ról
Mi lenne, ha a kormány csöndben kiszállna a csatából vagy épp ellenkezőleg, még jobban beleállna?
A kutatók sok évtizeddel korábban két olyan egyiptomi múmiát is azonosítottak, akiket érdekes tárgyakkal együtt temettek el egy sírba, több mint 3400 évvel ezelőtt. Ennél is izgalmasabb viszont, hogy a tárgyakban lévő illat – jellemzően különféle edényekről beszélünk – még most, napjainkban is érződik.
A Nature szerint a két múmiát, Khát és Meritet 1906-ban ásták ki a Luxor melletti Dejr el-Medina nekropoliszban. Kha egy építésvezető volt, Merit pedig a felesége. Bár nem voltak uralkodók, mégis fontos személyek voltak, amelyre a testük mellé helyezett tárgyakból következtettek. Kiderült ugyanis, hogy a múmiákat kisebb üvegcsékkel és korsókkal együtt temették el, melyeket lezártak. Az akkori régészek ellenálltak a kísértésnek, hogy felnyissák ezeket, így a tartalmukra nem is derült fény – egészen eddig.
Miután az edényeket egy olasz múzeumba vitték, a kutatók egy különleges eljárás segítségével vizsgálni kezdték azokat. A technikát tömegspektrometriának nevezik, amely egy nagyműszeres analitikai módszer, és amelyet az anyagi részecskék tömegének meghatározására használnak. Ilaria Degano, a Pisai Egyetem vegyésze csapatával több lezárt, illetve nyitott edényt műanyag zacskókba helyezett, hogy összegyűjtsék a tárgyak illékony molekuláit. Ehhez kellett aztán a fent említett módszer, amely abban volt a segítségükre, hogy a minták egyes összetevőit külön tudják választani – és ezáltal meghatározzák, pontosan milyen anyagok alkotják e szagokat.
A csoport ennek során aldehideket és szénhidrogéneket azonosított, amelyek a méhviasz összetevői is.
A kutatók mindemellett trimetil-amint is kimutattak, amely a szárított halhoz kapcsolható, illetve olyan anyagokat, amelyek a gyümölcsös aromákhoz hasonlók.
A szagelemzés a kutatók szerint a régészet egy még kevéssé alkalmazott területe, pedig ez is jelentős eredményekhez vezethet. Egy csoport 2014-ben például több ezer éves vászonkötéseket vizsgált, amelyeket a holttestek bebugyolálására használtak egyiptomi temetőkben. A tárgyakból kinyert molekulák elemzése azt mutatta, hogy a kötéseket antibakteriális szerekkel vonták be.
A kutatók nem zárják ki, hogy idővel olyan tárlatok is nyílhatnak majd, ahol a látogatók beleszagolhatnak egy-egy kegytárgyba.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
