A Európai Parlament képviselői több uniós szintű felügyeletet és hatékonyabb erőfeszítéseket szeretnének annak érdekében, hogy Moszkva ne tudja megkerülni az EU korlátozó intézkedéseit. A Fidesz ezzel nem ért egyet.
Tárt karokkal várják többek között a kínaiak, a szaúdiak és a törökök pénzét is. Magyarország viszont barátságtalan államnak számít hivatalosan.
A kormánysajtó nekiszaladt az amerikai nagykövetnek, csak pont őt felejtették el megkérdezni.
A kazah kereskedelmi minisztérium 106-féle különböző árucikk exportját korlátozta.
A magyar külügyminiszter reméli, hogy egyszer visszatérhetünk a kölcsönös tiszteleten alapuló együttműködéshez Oroszország és az Európai Unió között.
Kikötőkön keresztül ismét mehet a vezetékes dízelexport, a benzin továbbra sem.
A szerb államfő attól tart, hogy Brüsszel a Banjska faluban történt lövöldözés miatt vezetne be büntetőintézkedéseket Belgráddal, illetve egyes kormányzati szereplőkkel szemben.
Az amerikai Pew Research Center kutatóintézet felmérése alapján úgy tűnik, a szankciós plakátok működnek: a magyarok közel fele enyhítene az Oroszországgal szembeni intézkedéseken.
Az eltűnő nyugati cégeket kínaiak váltják fel.
Lassan, de biztosan úgy alakulnak a dolgok, hogy az orosz elnök nem tudja megvédeni odahaza a polgárokat a „korlátozott katonai művelet” igencsak kellemetlen gazdasági hatásaitól, például a rubel jelentős gyengülésétől.
Az Oroszország elleni szankciók ellenére a nyugati technológia zavartalanul áramlik be, az olaj pedig ki az országból. Az USA és az EU nehezen tud fellépni az óriási profitot bezsebelő közvetítőkkel szemben, akik tovább drágítják Moszkvának a háborút.
Továbbra is megsínyli Oroszország Ukrajna lerohanását, a nyugati szankciók miatt átszervezni kényszerültek gazdaságuk jelentős részét és ez eléggé ráfizetésesen sikerült. A bajban a leglátványosabban Kína sietett segítségükre, de néhány frissen napvilágot látott adat szerint ennek is komoly ára volt. Most Észak-Koreáé a rivaldafény, a Putyin–Kim-csúcstól az orosz elnök azt remélheti, hogy a diktátorkollégájától beszerzett plusz lőszerekkel még tovább tudja nyújtani a háborút, hogy kivéreztesse Ukrajnát.
Oleg Nikolenko beszélt a nyelvtörvény körüli vitákról csakúgy mint a kárpátaljai magyarok helyzetéről, az Orbán-kormánnyal való nézeteltérésükről és arról, hogy nem a szankciók ártanak az európai gazdaságnak, hanem az orosz agresszió.
Olyasvalaki is köztük van, aki segédkezett abban, hogy lőszerek érkezzenek Észak-Koreából Oroszországba.
Az amerikai lap cikkében megszólaló egyik elemző szerint téves volt a jóslat, miszerint a szankciók térdre kényszerítik az orosz gazdaságot, de az egyértelmű, hogy tartósan ártanak annak.
Az osztrák törvényhozás azt szeretné kideríteni, miként történhetett meg az értékesítés a szankciók ellenére. Az ügylet iratai közben nyilvánosságra kerültek.
A cég azóta próbál kivonulni az országból, hogy az lerohanta Ukrajnát. Most jelentős veszteséggel tudta csak megtenni.
A miniszterelnök szerint a Puskásban idén több koncert volt, mint focimeccs, így nem érti a károgókat, akik szerint a stadionok csak focira, az ő személyes hobbijára lennének jók. Beszólt az orosz gázszállítást Európa felé 2024-től leállító Ukrajnának, majd éltette kormányát, hogy a türkök felé építettek kapcsolatokat, hiszen az a térség a következő tíz évben nagyon fontos lesz. 2023-ra szerinte úgy fogunk emlékezni, mint az infláció letörésének évére, 2024 pedig a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz.
Az intézkedést az ukrán függetlenség napjához időzítve hozták meg.
