Épp miközben bejelentették a 25 százalékos gázspórolást, Orbán arról beszélt, hogy itt nem lesz energiahiány
A miniszterelnök az MTI szerint úgy fogalmazott: ez nem jóslat, hanem ténybejelentés.
A miniszterelnök az MTI szerint úgy fogalmazott: ez nem jóslat, hanem ténybejelentés.
A magyar kormány állítólag csak akkor lesz hajlandó igent mondani az ukrajnai beavatkozás miatt Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciók újabb meghosszabbítására, ha a tagállamok beleegyeznek abba, hogy levegyenek a szankciós listáról három, Vlagyimir Putyin orosz elnökhöz közelálló oligarchát. A Brüsszellel állandó harcot vívó Orbán-kormány nem először nyúl ehhez az eszközhöz.
A török elnök szerint a gázár tervezett maximálása provokáció, a fegyverszállítmányok szintén.
Ha egyáltalán valaha is komolyan gondolták azt.
Vlagyivosztokban szólalt fel az orosz elnök, ahol ismét megfejtette a világot.
A Szabad Európa cikke szerint az sem kizárt, hogy a magyar kormány a szankciók elfogadásával zsarolná az Európai Uniót a jogállamisági eljárással és a helyreállítási alappal kapcsolatban.
Az igényeiket tartalmazó lista három fontossági kategóriába rendezi a beszerzendő kütyüket.
Minden forgatókönyv szerint nő a szankciók nyomása, és bővül az ahhoz csatlakozók száma. A kormányjelentés szerint Európa hirtelen elfordulása az orosz olajtól és gáztól érintheti Oroszország saját piacának ellátási képességét is.
A szankciók miatt Moszkva nem tudja beszerezni azokat az összetevőket, amikre szüksége lenne az új pilóta nélküli járművek építéséhez, vagy a régebbi, megsérült darabok javításához.
Brüsszelben megtartották a nyolcadik EU-Ukrajna társulási tanácsi ülést, aminek azért volt különös jelentősége, mert most első ízben vett részt ezen az ukrán fél, mint uniós tagjelölt ország. Az eseményen több megállapodást is aláírtak.
Az Oroszország elleni újabb szankciókról – egyebek mellett az olaj- és gázexportból szerzett orosz profit csökkentéséról, valamint az orosz turistákat sújtó vízumkorlátozásokról – tárgyalt telefonon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és Ursula von der Leyen, az európai Bizottság elnöke. Közben Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő újra megfenyegette Európát és a világot.
A világ leggazdagabb államainak pénzügyminiszterei pénteken tárgyalnának az ársapka kérdéséről, amivel egyfelől csapást kívánnának mérni az orosz olajbevételekre, másfelől ettől a lépéstől várnák a globális energiaárak csökkenését is.
Annak ellenére, hogy a magyar miniszterelnökön kívül más nem szavazhatja meg az Oroszország elleni uniós szankciókat, a fideszes polgármester a főpolgármesterre próbálja tolni annak felelősségét.
A vállalat az érintett 400 oroszországi munkavállalóját viszont továbbra is támogatja.
A veszteséges orosz mozik Putyin elnöktől kértek segítséget, mivel az általuk vetített koreai, szovjet és kínai filmek nem tudják kiváltani a nyugati blockbustereket.
Tatjana Navka tányérokat tört, miközben szólt a szirtaki.
Amióta Putyin Ukrajna elleni agressziója miatt szankciók sújtják Oroszországot, fontos állami feladattá vált azok kijátszása. A közszolgálati Deutsche Welle járt utána, hogy ez miképp működik a gyakorlatban?
A Vlagyimir Putyinhoz közel álló személyek európai szankciós listájára felkerült a szlovák Jozef Hambálek is.