Bár sokan bíztak abban, hogy az orosz gazdaság egyből megroppan az Ukrajna elleni háború nyomán elrendelt nyugati szankciók miatt, ez nem történt meg. Ugyanakkor az sem igaz, hogy ezek az intézkedések nem érnek semmit sem. Próbálunk igazat tenni abban, kinek is fájnak jobban a szankciók.
A külügyminiszter elmondta azt is, hogy Magyarország élen jár a klímavédelemben, elsők között írta alá a párizsi klímaegyezményt – azt, amelyből Trump kirántotta Amerikát. Továbbá kiderült az is, hogy a Fidesz hangsúlyozottan szabad választásokon nyert.
Az ellenzék a választások után azt a tanulságot szűrte le, hogy hiba volt „putyinozni”, miközben a kormány egész politikáját a háborúra építi, az általa is megszavazott büntetőintézkedések ellen harcol. Nincs ma fontosabb ügy, mint az orosz téma, a kormány még nemzeti konzultációt is indít az energiaszankciókról. Mindeközben éppen a legfontosabb kérdésekre nincsenek válaszaink.
Az EU-s szankciók és az energiaárak elleni legújabb nemzeti konzultáció túllép az eddigi, belpiacos hergeléseken. Ez, a Magyarország által is megszavazott szankciók elutasításáról, az EU egységének immár nyíltan vállalt bomlasztásáról szól – pont a Kreml szándékai szerint. Ám a közpénzmilliárdokat elégető propagandaakcióval “sallereket” is gyűjthetünk Brüsszeltől, ami rosszabbkor nem is jöhetne.
Az uniós szankciókat nem népszavazásokon döntik el, az oroszokkal pedig teljesen felesleges most tárgyalni –ezeket az üzeneteket küldte Brüsszel Budapestnek pénteken.
További exporttilalmakat vezethet be az EU a következő szankciós csomag keretében. Magyarország elvileg nem támogatja a büntetőintézkedéseket, erre azonban még nem reagált a külügy.
A kormányfő szerint a szankciókat brüsszeli bürokraták kényszerítették ki, és nem is Oroszországnak fájnak, hanem az európai embereknek.
A 2017 óta létező orosz fizetési rendszer jelentősége azt követően nőtt meg az országban és a nemzetközi piacnak a Moszkvával még szóba álló részén, hogy a VISA és a Mastercard kivonultak Oroszországból.
Franciaország gázt fog küldeni a németeknek, Spanyolország az energiaintenzív ipar ideiglenes leállítására készül.
A miniszterelnök a 2030-ig elhúzódó ukrajnai háborúról, újabb családtámogatási intézkedésekről, a kinevelt új Fidesz-nemzedékről és arról is beszélt a kiszivárgott hírek szerint Kötcsén, hogy 8 év múlva esedékessé válhat az EU-tagság értelmének felülvizsgálata.
A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint az Európai Parlament a magyar jogállamiságról készült jelentésének nincs jelentősége, és egyébként is mi vagyunk az egyik legdemokratikusabb ország. Az árstopok fenntartásáról jövőhéten dönthet a kormány.
A miniszterelnök szerint a Magyarországot elítélő nyilatkozat „politikai propaganda, pamflet”. Orbán Belgrádban beszélt erről, ahol egy kitüntetést is kapott szövetségesétől, Aleksandar Vucic szerb elnöktől.
Ebben a körben 23 személyt és 31 állami intézményt és vállalkozást büntetnek.
A vártnál óvatosabban próbálja megfékezni az energiaár-robbanást az Európai Unió. Ebben nem kis szerepe volt az Orbán-kormánynak, amely egy az egyben orosz narratívával házal: bármilyen áron meg kell venni az orosz gázt, különben Európa energia nélkül marad. Ursula von der Leyen mai beszédéből mindenesetre kiderült, hogy az Európai Bizottság nem mondana le a gázársapkáról.
Súlyos komlóhiány lépett fel az orosz piacon, aminek hatására helyi alternatíva után kell nézniük az orosz sörfőzőknek, ám ennek minősége egyelőre kérdéses.
A kormányközeli kutatóintézet szerint a Fidesz támogatottsága a szankciók miatti energiaár-emelkedések miatt indult csökkenésnek.
Az energetikai szakember szerint nem a mostani tél lesz a kérdéses, hanem a következő.
A fideszes politikus páratlan érveléssel vezette le, hogy miért Gyurcsányék felelősek a válságért.
