A szélsőséges kijelentéseiről ismert Aleksandar Vulin korábban belügyminiszter és védelmi miniszter is volt, ám Washington szerint kapcsolatokat ápol a nemzetközi szervezett bűnözéssel, kábítószer-kereskedelemmel és fegyverkereskedelem elősegítésével vádolják, valamint azzal, hogy tevékenységével aláássa a Nyugat-Balkán stabilitását, amiből végső soron Moszkva profitál.
Európa minden más országában már 10 százalék környéki vagy annál is kisebb az infláció, idehaza viszont amiatt izgulhattunk pénteken reggel, hogy kiderüljön, júniusban legalább 20 százalék alá lement-e az áremelkedés üteme. És meg is kaptuk a választ: nem.
Az olajcég alá tartozó szlovák Slovnaft jelenleg a szankcióktól mentesen exportálhat orosz olajból finomított termékeket Csehországba, és a magyar külügy azt szeretné, ha ez még legalább egy évig így maradna.
Állítólag a Wagner zsoldoshadsereg is használ amerikai lőszereket Ukrajnában, feltehetőleg több fegyvergyártó is megkerüli a szankciókat.
Virágzik az orosz kereskedelem Örményországgal, Kirgizisztánnal, Üzbegisztánnal és Kazahsztánnal, olyan anyagokat, félvezetőket importál tőlük Moszkva, amelyek nélkülözhetetlenek a háborúhoz. De ide tartozik az urán is.
A lap brüsszeli forrása szerint nem vonatkoznak az EU-szankciók a 3-as metró orosz szerelvényeinek karbantartását végző Metrovagonmas orosz vállalatra, amely így továbbra is exportálhat Magyarországra.
A Der Standard osztrák napilap riportja feltárta, hogy egy oligarchák pénzéből megvásárolt kitzbüheli faház – amit Putyin is használt – a szankciós hatóságok számára ezidáig észrevétlen maradt.
Magyarország azzal zsarolta az EU-t, hogy vétózni fog, ha az ukránok továbbra is a háború szponzoraként emlegetik az OTP-t, végül a vétó elmaradt, és az OTP is a listán van még.
Brüsszelben a 11. szankciós csomagról tárgyalnak a tagállamok nagykövetei. Magyarország továbbra is blokkolja az intézkedéseket, egy fontos szövetségest azonban elveszített.
A zsoldosvezér természetesen trollkodással próbálta megúszni, hogy érdemi kérdésekre kelljen válaszolnia.
Az amerikai szankciókat okolják ezért.
Állandósult az ellenséges retorika a két szuperhatalom között, Peking szerint az Egyesült Államok visszaél az exportellenőrzési intézkedésekkel.
Az észak-koreai hajók éveken át egy brit cég, a DGS Marine biztosítási szerződései segítségével szállíthattak gond nélkül árut külföldi kikötőkbe. Úgy tűnik, a cég más szankciók alatt álló országokat is segített ebben.
Jelentősen megugrott az orosz-kínai kereskedelem tavalyhoz képest, különösen a kínai export mértéke emelkedett.
Pánikról és elkeseredettségről tanúskodik az, hogy az oroszok a Dnyeper torkolatának közelében felrobbantották a Nova Kahovka-i vízierőmű gátját. A víztározóból, amelyben a szokásosnál több víz volt, tíz balatonnyi víz dől a folyó két partjára és az áradat miatt csak az ukrán oldalon 16 ezer ember élete és vagyona került veszélybe. A vízszint folyamatosan emelkedik, és tart az evakuálás. Veszélybe kerülhet a közelben lévő zaporizzsjai atomerőmű hűtése is.
Új szankciókat jelentett be Szöul a Kimszuki nevű észak-koreai hackercsoport ellen, melyet azzal gyanúsít, hogy segíti az észak-koreai vezetés műholdfejlesztési kísérleteit, és részt vett Phenjan legutóbbi, sikertelen műholdfellövésében is.
Mondjuk, a Fidesz-szavazók fele szerint azokat a magyar kormány amúgy sem szavazta meg.
Soros György piros sarok, Erdogan kék sarok – pont úgy, mint Magyarországon – így értékelte Orbán Viktor a törökországi választást, Erdoganért pedig még imádkozott is. A miniszterelnök péntek reggel a Kossuth rádióban arról beszélt, hogy az Európai Parlamentnek pont annyi köze van az uniós elnökséghez, mint az eszkimó parlamentnek, Varga Mihálynál pedig biztonságban érzi az országot.
A magyar külügyminiszter „Brüsszelt” vádolta azzal, hogy károkat okoz az európai gazdaságnak, az Európai Parlamentet pedig a világ legkorruptabb testületének nevezte.
A brit kormány még az idén törvénytervezetet terjeszt be az Oroszországból származó gyémánt, valamint a réz, az aluminimum és a nikkel importjának teljes tilalmáról.
