Putyin lányához köthető kitzbüheli házra bukkantak az oknyomozó újságírók

A hatóságok már 2022 áprilisa óta vizsgálták, hogy kinek a tulajdona a kitzbüheli Oberleitenweg 31b szám alatt található kétszintes faház, eddig eredménytelenül. Azonban a Der Standard osztrák napilap 16 médiummal együttműködve kiderítette, hogy a ház megvásárlását egy ciprusi cég finanszírozta, amely egyértelműen a szankcionált orosz oligarchához, Arkagyij Rotenberghez köthető.

Rotenberg Vlagyimir Putyin orosz elnök legközelebbi köréhez tartozik: már fiatalkoruk óta ismerik egymást.

Mint írják, a kitzbüheli faház valószínűleg Putyin lánya, Marija Voroncova rendelkezésére állt ismétlődően, így őt, és magát Putyint is rendszeresen látták a szomszédok és a lap által megkérdezett helybéliek.

Putyint is rendszeresen látták a szomszédok.

Twitter

Az oknyomozó kutatás eredményeire osztrák politikusok megdöbbenéssel reagáltak. „Számomra érthetetlen, hogy miért kell oknyomozó újságíróknak elvégezniük azt a kutatómunkát, ami tulajdonképpen az állami hatóságok – ebben az esetben a Belügyminisztérium – feladata lenne" – mondta Nina Tomaselli parlamenti képviselő. Hozzátette, hogy „sürgősen szükség van egy olyan felügyeleti hatóságra az osztrák ingatlanügyek és kereskedelem területén, amely a pénzmosási ügyekre szakosodott."

A Zöldek szerdán, amikor a belügyi albizottság ülésezik, Gerhard Karner (ÖVP) belügyminisztert is szembesíteni akarják az üggyel. „Az Állambiztonsági és Hírszerzési Igazgatóságot (DSN) pedig felszólítják, hogy ne veszítsen még több értékes időt, és helyezze biztonságba a nagy valószínűséggel szankciókkal sújtott ingatlanvagyont" – követeli Tomaselli.

Kai Jan Krainer, az SPÖ képviselője szerint pedig „a vagyonkezelőknek szankciós ügyekben fel kell fednie a valódi haszonhúzót". Ha ez nem történik meg, és a hatóságok azt feltételezik, hogy egy szankciókkal sújtott orosz a tulajdonos, a vagyont be kell fagyasztaniuk.

Stephanie Krisper, a Neosz európai parlamenti képviselője szerint Ausztria „sajnos általában nagyon kevés elkötelezettséget mutat az Oroszország elleni uniós szankciók végrehajtása iránt". Krisper szerint többet és mélyebben lehetne vizsgálódni, „ha a DSN dolgozóit objektívabban tudnák kiválasztani, így elegendő hozzáértő munkatársuk lenne".