A Nemzetközi Befektetési Bank (IIB) közleményekben tájékoztatta a kötvénytulajdonosait, hitelezőit és ügyfeleit, hogy az Egyesült Államokban bevezetett szankciók következtében az EU-ban zároltak minden, az IIB-vel kapcsolatos tranzakciót, ezért a pénzintézet "technikailag képtelen a szokásos fizetési megállapodások szerinti kifizetéseket teljesíteni".

Magyarország azután lépett ki a Nemzetközi Befektetési Bankból, hogy április 12-én az Egyesült Államok budapesti nagykövete bejelentette: országa szankció alá vonta a szervezetet és annak három felsővezetőjét. Köztük van Laszlóczki Imre, a magyar alelnök is.

Azt egyelőre még nem tudni, mi lesz annak a 74 milliárd forintnak a sorsa, amit a magyar állam fektetett be a bankba. Az IIB egyébként a Magyar Villamos Művek (MVM) mellett több más magyar cégnek is hitelezett, ám ezen hitelek jó részét az IIB a pénzintézet egyre romló helyzete miatt már korábban továbbértékesítette.

A bank 2019-ben tette át a székhelyét Moszkvából Budapestre. Az Országgyűlés az év márciusában szavazta meg azt a törvényt, amelynek értelmében az intézmény teljes mentességet kapott a magyar hatóságok ellenőrzései alól, valamint adó- és járulékmentességet élvezett, a vendégei pedig szabadon jöhettek Magyarországra. Emiatt már akkor pedzegették, hogy a pénzintézet az orosz kormány vagy titkosszolgálat trójai falova lesz, ekkor ragadt rá a „kémbank” elnevezés is.