Peking szerint a washingtoni szankciók elérték a „gátlástalan hisztéria" szintjét. Vang Ven-pin külügyi szóvivő kedden felszólította az Egyesült Államokat, hogy „hagyja abba az exportellenőrzési intézkedésekkel való visszaélést".

A háborús testtartás és retorika a Csendes-óceán mindkét partján állandósult az orosz-ukrán háború kitörése óta, gyakoriak a katonai incidensek a Dél-kínai tengeren, a két szuperhatalom között alig van diplomáciai kapcsolat – legutóbb a kínai „hadügyminiszter” nem volt hajlandó találkozni amerikai megfelelőjével, annak ellenére, hogy ugyanabban az épületben töltötték a hétvégét –, egymást érik a kölcsönös szankciók, és az amerikai elnökválasztások közeledtével mindez valószínűleg csak rosszabb lesz.

Kína fojtogatja Tajvant és izmait fitogtatja Amerikának és Európának

A jelenlegi és az előző tajvani elnök ellenkező irányú útja és Emmanuel Macron francia államfő pekingi látogatása a hangsúlyos diplomáciai gesztusokon túl is jelezte, milyen kusza a helyzet Kína, az USA és Európa viszonyában, illetve Tajvan ügyében.

Hétfőn az amerikai kormány 43 kínai és más külföldi szervezetet, illetve vállalatot tett fel az exportellenőrzési listára nemzetbiztonsági és külpolitikai aggályok miatt, amit Vang Ven-pin, a külügyi szóvivő egy pekingi sajtótájékoztatón így kommentált: „Az Egyesült Államok túlságosan sok mindenre húzza rá a nemzetbiztonság fogalmát, visszaél az állam hatalmával, indokolatlanul elnyomja a kínai vállalatokat, szándékosan megzavarja a nemzetközi gazdasági rendet és a kereskedelmi szabályokat". Mindezzel, tette hozzá, „elérte a gátlástalan hisztéria szintjét".

„Kína követeli, hogy az Egyesült Államok haladéktalanul változtasson azon gyakorlatán, amely a gazdasági, a kereskedelmi és a tudományos-technikai kérdéseket emberi jogi vagy katonai kérdésekre hivatkozva átpolitizálja és fegyverként használja" – mondta Vang.

Gyomorrontást színlelt, hogy titokban Pekingbe mehessen megváltoztatni a történelmet - 100 éves Henry Kissinger

Az amerikai külpolitika meghatározó személyiségének, de háborús bűnösnek is nevezték már a szombaton 100 éves Henry Kissingert, aki 52 éve a titkos pekingi útján készítette elő Mao Ce-tung és Richard Nixon találkozóját, s ezzel a hidegháború legnagyobb fordulatát.

A lista legutóbb olyan vállalatokkal egészült ki, amelyek biztonsági vagy légiközlekedési területen érintettek, például kínai pilóták képzésében működtek közre. Más cégeket a kínai hiperszonikus fegyverek fejlesztésében és a hadsereg modernizálásában játszott szerepük miatt sújtottak szankciókkal. Két kínai vállalat azért került fel a listára, mert állítólag olyan eszközöket szállítottak állami megrendelésre, amelyek a kínai kisebbségek kormány általi megfigyelését szolgálják.

A globális dél az ukrajnai háborúban a világrend átrendezését látja

A Kína és Oroszország dominálta BRICS-csoport köré gyűlhetnek az ukrajnai háborút maguktól távolinak érző - korábban a harmadik világként emlegetett -globális dél államai, amelyek keresik a helyüket. Ez nem jelenti, hogy elfogadnák Peking vagy Moszkva gyámságát.