Végül is, ha már Magyarország kormánya leszámolt a migránsokkal, a nemzetárulókkal, a homoszexuálisokkal, miért ne diadalmaskodhatna a szegények felett? A kék plakátok rendelkezésre állnak, a betűtípus megvan, a tíz éve trágyázott néplélekben könnyen táptalajt talál majd a következő gyűlöletkampány. Vélemény.
Különösebben hideg sem volt még idén, máris érkezik olyan panasz, hogy elviselhetetlen a levegő néhány helyen, mert a szegények tűzifa helyett azt égetik el, ami épp van náluk. És a helyzet csak rosszabb lehet.
Ha a téli hidegek előtt nem tudják kijavítani Ukrajnában a támadásokban megrongálódott lakóépületeket, az egy újabb, belső migrációs hullámot indíthat el Arup Banerji, a Világbank kelet-európai regionális igazgatója szerint.
Németországról inkább a jómód, mint a szegénység jut mindenki eszébe, pedig a legfrissebb statisztikák szerint Németországban már minden hatodik ember szegénynek számít. Kérdés persze, mit jelent Európa egyik leggazdagabb országában a szegénység. Ennek járt utána a Deutsche Welle riportere, és találkozott egy kölni lelkésszel, aki úgy érezte, nem várhat tovább a hatóságok segítségére, inkább egyedül veszi fel a harcot a nincstelenséggel: politikamentesen, kizárólag önkéntesekkel és adományokból.
A magas foglalkoztatottságot még a koronavírus sem rengette meg, de a növekedő rezsivel és inflációval a javuló szegénységi mutatók vissza is fordulhatnak – mondja a Tárki vezető kutatója, Gábos András. Interjú.
Az adócsalók elleni fellépéssel indokolta kormány a kata statáriális ellehetetlenítését, de nem fognak adózni azok a tíz- vagy százezrek, akiket belekényszerít a feketegazdaságba. A szegények még szegényebbek lesznek. Veszélyben az egészségügyi ellátás is.
Az egy főre jutó fogyasztás arányát nézve egyedül a bolgárokat előzzük meg az EU-n belül.
Az ENSZ felmérése szerint a legszegényebb országok iskoláinak több mint felében nincs ivóvíz.
Az EU-átlag 70 százalékát éri csak el a magyar háztartások fogyasztása, ennél egyedül Bulgáriában rosszabb a helyzet.
A magyarországi benzinárstop a milliárdosokra is vonatkozik, a legtöbb európai ország azonban igyekszik distinkciót tenni, kinek jusson az állami támogatásokból. A klímavédelmi tervekből több helyen visszavettek, de a magyar kormány ebben is ott van az "élcsoportban".
Az ENSZ főtitkárhelyettese szerint az ukrajnai háború csak még tovább súlyosbítja a helyzetet.
Jelentések Kampányországból – a hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat. Az alábbiakban L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője osztja meg velünk gondolatait.
A kiemelésnél az asszony szegénységére hivatkoztak.
Korántsem kidobott pénz az a segély, amit a (mély)szegénységben élőknek folyósítanak. Erre egy szokatlan vizsgálat eredményei alapján következtettek hat amerikai egyetem kutatói.
A kormány nem képes megakadályozni a lakosság terrorizálását, a dollármilliárdokat összerabló és -csaló nigériai szervezett bűnözés csápjai külföldre is elérnek, közben a világ egyik legszegényebb országában ketyeg a demográfiai bomba.
Lényegesen javult a legszegényebbek lakhatási helyzete, de csak addig, amíg nem nézzük meg, hogy a régió többi országában mi a helyzet.
Sokáig tartott, mire a magyarok megértették, mire való az adakozás: nem a lelkiismeret megnyugtatására, hanem a szükséget szenvedők valódi igényeinek kielégítésére.
Lutri, hogy a jelenlegi szabályozás mellett hosszabb távon nem kerül-e többe egy napelemekkel és hőszivattyúkkal ellátott épület fenntartása, mint ha valaki bele sem vág a beruházásba. A civil segítők egyelőre vizsgálják, merjék-e ösztönözni a szegényebb családok pályázatát a napelemes támogatásra. Ez intő jel a vagányabb középosztálybeliek számára is. Interjú a Habitat for Humanity Magyarország energiaszegénység-szakértőjével, Feldmár Nórával.
Kezdődik a soha nem látott mértékű választás előtti osztogatás; lezajlott az ENSZ klímacsúcsa; 200 ezer forintra nőtt a minimálbér, miközben kiderült, hogy a magyar háztartások legszegényebb tizedében tavaly havi bruttó 46 ezer forint volt az egy főre jutó átlagjövedelem. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Elkészítette a KSH a magyar háztartások 2020-as életszínvonaláról szóló kiadványát. Ebből kiderül: nyolc év csökkenés után újra nőtt a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettség veszélyében élők száma, 1 millió 752 ezer főre. Öt gyerekből egy veszélyeztetett, a gyerekes háztartások jóval szegényebbek az átlagnál, a legdurvábban pedig a romák helyzete romlott, pedig már a válság előtt is nagyon rossz volt. A legszegényebbek fejenként bruttó 46 ezer forintból élnek havonta.
