Szegénynek lenni drága dolog. Nem csak azért, mert ugyanaz a kiadás jobban fáj nekik, mint egy középosztálybelinek – sok olyan helyzet van, amikor ugyanazért az áruért vagy szolgáltatásért egy szegény embernek többet kell fizetnie. A közgazdasági elméleteket bemutató sorozatunkban most az ezt számszerűsítő kutatásokat nézzük át.
A szakszervezet szerint nem lehet nyárig halogatni a bérek rendezését, sztrájkra készülnek.
Egy kukabúvárjelöltekkel töltött éjszaka szomorú tanulságai.
Senki nem kérdezte, hogy akarnak-e 400 ezer forint értékben focilabdákat, kiskapukat, dekázást tanító oktatólabdát és az óvónőknek szóló edzésleírást egy szegény település óvodájában; sőt az intézmény állítólag nem is pályázott a sportkellékekre, egy állami program keretében mégis megérkeztek a túlárazottnak tűnő eszközök. Holott, írja az egyik óvodapedagógus, másra jobban lett volna szükségük.
Miközben az egy főre jutó GDP-adatunk nem is annyira rossz másokhoz képest, ezt az átlagember nem nagyon érzi meg, a magyaroknál az egész EU-ban csak a bolgárok tudtak kevesebb pénzt költeni – derül ki az Eurostat adataiból. A KSH pedig azt mutatta ki, hogy több magyar keres elfogadhatóan, de a nélkülözők száma így is nőtt. És ezeket az adatokat még az előtt gyűjtötték össze, hogy a drágulás igazán eldurvult volna.
Móricz-Sabján Simon, az idei Capa-nagydíj nyertese tíz éve járja az Alföldet, hogy megörökítse a falvakat felforgató változásokat. Több képét is mutatjuk a sorozatból.
A lakosság 69 százaléka nem érzi magát anyagi biztonságban.
Egyre több az illegális kereskedő, leggyakrabban vizes fával trükköznek.
Végül is, ha már Magyarország kormánya leszámolt a migránsokkal, a nemzetárulókkal, a homoszexuálisokkal, miért ne diadalmaskodhatna a szegények felett? A kék plakátok rendelkezésre állnak, a betűtípus megvan, a tíz éve trágyázott néplélekben könnyen táptalajt talál majd a következő gyűlöletkampány. Vélemény.
Különösebben hideg sem volt még idén, máris érkezik olyan panasz, hogy elviselhetetlen a levegő néhány helyen, mert a szegények tűzifa helyett azt égetik el, ami épp van náluk. És a helyzet csak rosszabb lehet.
Ha a téli hidegek előtt nem tudják kijavítani Ukrajnában a támadásokban megrongálódott lakóépületeket, az egy újabb, belső migrációs hullámot indíthat el Arup Banerji, a Világbank kelet-európai regionális igazgatója szerint.
Németországról inkább a jómód, mint a szegénység jut mindenki eszébe, pedig a legfrissebb statisztikák szerint Németországban már minden hatodik ember szegénynek számít. Kérdés persze, mit jelent Európa egyik leggazdagabb országában a szegénység. Ennek járt utána a Deutsche Welle riportere, és találkozott egy kölni lelkésszel, aki úgy érezte, nem várhat tovább a hatóságok segítségére, inkább egyedül veszi fel a harcot a nincstelenséggel: politikamentesen, kizárólag önkéntesekkel és adományokból.
A magas foglalkoztatottságot még a koronavírus sem rengette meg, de a növekedő rezsivel és inflációval a javuló szegénységi mutatók vissza is fordulhatnak – mondja a Tárki vezető kutatója, Gábos András. Interjú.
Az adócsalók elleni fellépéssel indokolta kormány a kata statáriális ellehetetlenítését, de nem fognak adózni azok a tíz- vagy százezrek, akiket belekényszerít a feketegazdaságba. A szegények még szegényebbek lesznek. Veszélyben az egészségügyi ellátás is.
Az egy főre jutó fogyasztás arányát nézve egyedül a bolgárokat előzzük meg az EU-n belül.
Az ENSZ felmérése szerint a legszegényebb országok iskoláinak több mint felében nincs ivóvíz.
Az EU-átlag 70 százalékát éri csak el a magyar háztartások fogyasztása, ennél egyedül Bulgáriában rosszabb a helyzet.
A magyarországi benzinárstop a milliárdosokra is vonatkozik, a legtöbb európai ország azonban igyekszik distinkciót tenni, kinek jusson az állami támogatásokból. A klímavédelmi tervekből több helyen visszavettek, de a magyar kormány ebben is ott van az "élcsoportban".
Az ENSZ főtitkárhelyettese szerint az ukrajnai háború csak még tovább súlyosbítja a helyzetet.
Jelentések Kampányországból – a hvg360 közéleti személyiségeket, írókat, művészeket, gondolkodókat kért meg arra: írják meg, hogy érzik magukat. Az alábbiakban L. Ritók Nóra pedagógus, az Igazgyöngy Alapítvány vezetője osztja meg velünk gondolatait.
