Sikerült megszüntetni az iskolai szegregációt a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Taktaharkány általános iskolájában; az Egyenlő Bánásmód Hatóság (EBH) közreműködésével létrejött megállapodást hétfőn Budapesten írták alá.
Az integráció nem bukott meg, épp ellenkezőleg. Ahol bevezették az integrációs pedagógiai rendszert (IPR), a mélyszegénységben élő nem roma és roma gyerekek jobban felszerelt iskolába járnak, jobbak a továbbtanulási mutatóik, azaz nagyobb esélyük van a kitörésre – írja a Népszabadság arra a felmérésre utalva, melyből a Magyar Nemzet nemrég azt a következtetést vonta le, hogy „az eredmények fényében úgy tűnik, hogy az integrálás erőszakos jogszabályokkal való kikényszerítése nem járható út, sőt az előző oktatási kormányzatok céljukkal éppen ellentétes hatást értek el”.
A Dél-Afrikai Köztársaság parlamentje 1990. június 19-én eltörölte az akkor már 37 éve életben lévő szegregációs törvényt, melynek értelmében a nyilvános helyeken elkülönítették a feketéket a fehérektől.
„Azt tapasztaljuk, hogy a szegénységben élők nincsenek tisztában az alapvető jogaikkal sem. Nem tudják, kihez fordulhatnának a problémáikkal, de sok helyen még csak telefonálni sem tudnak, ha bajba kerülnek, hiszen telefonjuk sincs” - kezdte a csütörtök délelőtti sajtóbeszélgetést Juhász Péter, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) munkatársa.
Illúzió, hogy a föld és a falu segít majd a cigányokon. A depressziós kistérségekben rekedt tartós munkanélküliek tömegei számára nem terem helyben megoldás, csak gettó.
Megállapította a szegregációt a kaposvári Pécsi utcai Általános Iskola ügyében indított polgári perben a Somogy Megyei Bíróság hétfőn első fokon meghozott határozatában, amelynek indoklásában arra is kitért, hogy polgárjogi eszközökkel nem lehet kikényszeríteni az iskola bezárását.
Gyalog indul a fővárosba a Jászsági Roma Polgárjogi Szervezet elnöke, hogy petíciót adjon át a köztársasági elnöknek a roma gyermekek elkülönítése miatt; Kállai László október elején indul Jászladányból, az utat egy hét alatt tenné meg.
Évek óta ádáz csata dúl az állam és a települések között. Vágás, visszavágás, cseles támadás, védekezés. Az állam a központi szabályokat suhogtatja, miközben a bőszen védekező helyhatóságok parád riposztja a szabotálás, a hárítás és a törvényszegés. A küzdelem napi gyakorlata a közoktatásban.