Dúró Dóra szerint "színvaknak" kell lenni az oktatásban, etnikai hovatartozás alapján nem tehető különbség gyermek és gyermek között, azonban "ennek nemcsak abban kell megnyilvánulnia, hogy nem diszkriminálhatunk senkit azért, mert a cigánysághoz tartozik, hanem abban is, hogy nem szabad a rasszizmus bélyegétől félve olyan gyerekeket beengedni a normál oktatási rendszerbe, akik valamilyen szempontból nem oda valók".
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint a spontán szegregáció káros folyamat, amelyet meg kell állítani, és lehet, hogy olyan iskolaközpontokat hoznak létre, ahová buszokkal szállítják a diákokat. Arról is beszélt, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokat szerinte nem fogadta be az iskolarendszer, és arról is, hogy a magyarok túlzottan kórházorientáltak, pedig gyógyulni nem csak ott lehet.
Elfogadta a parlament azt a köznevelési törvényt, amely egyebek között Balog Zoltán miniszterre bízza, hogy mely iskolákban engedélyezi a szegregációt.
A kormány úgy módosítaná a köznevelési törvényt, hogy egyes esetekben ne legyen kötelező az integrált oktatás, de az ombudsmani hivatal egyrészt kiáll az integrált oktatás mellett, másrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar bírói jogértelmezés gyakorlata szerint felekezeti oktatásra hivatkozva a roma tanulókat elkülönítve oktatni nem lehet.
Itt van Balog Zoltán miniszter válasza arra, hogy a bíróság szegregációnak nyilvánította egy kizárólag roma gyerekeket oktató, nyíregyházi egyházi iskola tevékenységét. Egy, a köznevelési törvényhez benyújtott módosító felhatalmazza a minisztert, hogy egymaga döntse el, mi szegregáció, és mi nem.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is elmarasztalta a Gyöngyöspatai Önkormányzatot és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mert a bíróság kimondta, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában jogellenesen különítették el a cigány gyerekeket, akik egyúttal rosszabb minőségű oktatásban is részesültek. A másodfokon a KLIK-nek is egy jobbikos képviselőjelölt volt az ügyvédje.
„Szegregált iskolák várják gyermekeinket” – állítja a HVG-nek adott interjújában Daróczi Ágnes a Cigányságkutató Intézet igazgatója.
2004-ben éhséglázadások követték a szlovák kormány megszorító intézkedéseit, ami után a gazdaság szárnyalni kezdett, viszont a társadalom perifériáján élők életkörülményei tovább romlottak. Szemétdombra épült nyomortelep, fallal körülvett cigánysor, harmadik világbeli lakótelep: körkép az éhséglázadások tizedik évfordulóján.
Jogellenesnek minősítette a nyíregyházi Huszár-telepi iskolában a roma gyerekek elkülönítését a bíróság.
Arra felkészültek, hogy csak a csepeli parcellába vihetik a halottat, mert ott a legolcsóbb a városnak (150 millióba kerül a projekt)? Fogják ezt bírni?
Európai uniós támogatásból fejlesztik Szolnokon a Meggyesi-telepet, a szociális városrehabilitációra az önkormányzat csaknem 440 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Észak-alföldi Operatív Program keretében.
Kirakatba szánt testületté kezd válni a kormányzat által szívesen futtatott Antiszegregációs Kerekasztal, amelyet az egyik legelismertebb civil szakember már ott is hagyott. A szakminisztérium szerint a testület továbbra is működik, miközben a hvg.hu-nak más tagok is azt mondták, szintén a távozást fontolgatják, mert a kormányzat semmit nem tesz a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáért.
Egy kutatás szerint nem a lakóhelyi elkülönítés, hanem a szabad iskolaválasztás befolyásolja a legerőteljesebben az iskolai szegregációt. A felmérés eredményéről az X Kommunikációs Központ közleményben tájékoztatta az MTI-t.
Vasárnap délután több százan tüntettek az iskolai szegregáció ellen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) előtt, majd átvonultak egy VIII. kerületi oktatási intézménybe, ahol fórumot tartottak.
Tüntetés lesz vasárnap az iskolai szegregáció ellen. A tiltakozás annak szól, hogy egy nemrég beterjesztett törvénytervezet a "társadalmi felzárkózás" leple alatt legalizálná a hátrányos megkülönböztetést.
