Dúró Dóra szerint "színvaknak" kell lenni az oktatásban, etnikai hovatartozás alapján nem tehető különbség gyermek és gyermek között, azonban "ennek nemcsak abban kell megnyilvánulnia, hogy nem diszkriminálhatunk senkit azért, mert a cigánysághoz tartozik, hanem abban is, hogy nem szabad a rasszizmus bélyegétől félve olyan gyerekeket beengedni a normál oktatási rendszerbe, akik valamilyen szempontból nem oda valók".
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szerint a spontán szegregáció káros folyamat, amelyet meg kell állítani, és lehet, hogy olyan iskolaközpontokat hoznak létre, ahová buszokkal szállítják a diákokat. Arról is beszélt, hogy a nyolcosztályos gimnáziumokat szerinte nem fogadta be az iskolarendszer, és arról is, hogy a magyarok túlzottan kórházorientáltak, pedig gyógyulni nem csak ott lehet.
Elfogadta a parlament azt a köznevelési törvényt, amely egyebek között Balog Zoltán miniszterre bízza, hogy mely iskolákban engedélyezi a szegregációt.
Levélben kéri a történelmi egyházak vezetőit a Párbeszéd Magyarországért, hogy befolyásukat, tekintélyüket felhasználva érjék el: a parlament törölje a köznevelési törvény módosításának egy pontját, amely intézményesítené a szegregációt.
A kormány úgy módosítaná a köznevelési törvényt, hogy egyes esetekben ne legyen kötelező az integrált oktatás, de az ombudsmani hivatal egyrészt kiáll az integrált oktatás mellett, másrészt arra hívja fel a figyelmet, hogy a magyar bírói jogértelmezés gyakorlata szerint felekezeti oktatásra hivatkozva a roma tanulókat elkülönítve oktatni nem lehet.
Egy törvénymódosítás lehetővé tenné a jövőben a kormánynak, hogy szabad utat engedjen az iskolai elkülönítésnek. Pedig friss kutatások igazolják, hogy már egyetlen középosztálybeli barát is óriási húzóerőt jelent egy roma tanulónak. Ehhez viszont az kell, hogy kialakulhasson ilyen barátság. A Roma Sajtóközpont elektronikus plakátkampányt kezdeményezett „Együtt jobb!” címmel, amellyel az együtt tanulás fontosságára hívják fel a figyelmet.
Itt van Balog Zoltán miniszter válasza arra, hogy a bíróság szegregációnak nyilvánította egy kizárólag roma gyerekeket oktató, nyíregyházi egyházi iskola tevékenységét. Egy, a köznevelési törvényhez benyújtott módosító felhatalmazza a minisztert, hogy egymaga döntse el, mi szegregáció, és mi nem.
A Fővárosi Ítélőtábla másodfokon is elmarasztalta a Gyöngyöspatai Önkormányzatot és a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot, mert a bíróság kimondta, hogy a gyöngyöspatai általános iskolában jogellenesen különítették el a cigány gyerekeket, akik egyúttal rosszabb minőségű oktatásban is részesültek. A másodfokon a KLIK-nek is egy jobbikos képviselőjelölt volt az ügyvédje.
„Szegregált iskolák várják gyermekeinket” – állítja a HVG-nek adott interjújában Daróczi Ágnes a Cigányságkutató Intézet igazgatója.
Kiből is lesz önhibájából rászoruló? Látszik-e az államtitkárságról az önhiba és az ártatlanság?
A személyi és tárgyi feltételekben a roma nemzetiségi oktatásban jelentkeznek a legnagyobb problémák, s ez még a legfelkészültebb tanárokat is nyomasztóan nagy feladat elé állítja, a tanári karban is kontraszelekció érvényesül, így kérdés, hogy a roma nemzetiségi oktatás mai állapota általában véve nem sérti-e a tanulók tanuláshoz fűződő, illetve az egyenlő bánásmódhoz való alapvető jogát - áll abban a jelentésben, amelyet Székely László ombudsman tett közzé.
2004-ben éhséglázadások követték a szlovák kormány megszorító intézkedéseit, ami után a gazdaság szárnyalni kezdett, viszont a társadalom perifériáján élők életkörülményei tovább romlottak. Szemétdombra épült nyomortelep, fallal körülvett cigánysor, harmadik világbeli lakótelep: körkép az éhséglázadások tizedik évfordulóján.
Jogellenesnek minősítette a nyíregyházi Huszár-telepi iskolában a roma gyerekek elkülönítését a bíróság.
Arra felkészültek, hogy csak a csepeli parcellába vihetik a halottat, mert ott a legolcsóbb a városnak (150 millióba kerül a projekt)? Fogják ezt bírni?
Európai uniós támogatásból fejlesztik Szolnokon a Meggyesi-telepet, a szociális városrehabilitációra az önkormányzat csaknem 440 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el az Észak-alföldi Operatív Program keretében.
Otthagyta az Emmi által szervezett Antiszegregációs Kerekasztalt Mohácsi Erzsébet, mert szerinte nem hallgatták meg kéréseiket. Júliusban már egy másik civil jogvédő is elhagyta a Balog Zoltán által szervezett üléseket.
Kirakatba szánt testületté kezd válni a kormányzat által szívesen futtatott Antiszegregációs Kerekasztal, amelyet az egyik legelismertebb civil szakember már ott is hagyott. A szakminisztérium szerint a testület továbbra is működik, miközben a hvg.hu-nak más tagok is azt mondták, szintén a távozást fontolgatják, mert a kormányzat semmit nem tesz a hátrányos helyzetű gyerekek oktatásáért.
Egy kutatás szerint nem a lakóhelyi elkülönítés, hanem a szabad iskolaválasztás befolyásolja a legerőteljesebben az iskolai szegregációt. A felmérés eredményéről az X Kommunikációs Központ közleményben tájékoztatta az MTI-t.
Vasárnap délután több százan tüntettek az iskolai szegregáció ellen az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) előtt, majd átvonultak egy VIII. kerületi oktatási intézménybe, ahol fórumot tartottak.
Tüntetés lesz vasárnap az iskolai szegregáció ellen. A tiltakozás annak szól, hogy egy nemrég beterjesztett törvénytervezet a "társadalmi felzárkózás" leple alatt legalizálná a hátrányos megkülönböztetést.
