Tények helyett homályos tartalmú metaforákra épülő közoktatás-politika; normatív szabályok helyett diszkrecionális jogok a miniszternek; az egyházak további térnyerése és az elkülönítés tilalmának csendes felszámolása – Balog miniszter keddi tanúvallomása alapján nagyjából így néz ki a jövő magyar iskolája.
Ha egyik fél sem kéri a per folytatását, akkor október 23-án végleg befejeződhet a per. Korábban a tanúként meghallgatott Balog Zoltán javasolta az egyezséget.
Megalakult a Hallgatói Hálózat új sejtje, a Cigány Hallgatók Hálózata (CiHa), amely kedden tiltakozott a kormány oktatáspolitikája ellen, ami szerintük ellentmond az EU-s alapelveknek és szembemegy mindannyiunk közös érdekével.
Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány azét indított pert egy görög katolikus iskola ellen, mert álláspontja szerint az iskola szegregált oktatást folytat.
Balavány György kérdése abból az alkalomból, hogy Balog Zoltán külön taníttatná a romákat.
A negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatosan módosítanak egyes törvényeket, ezzel többek között az elkülönítés lehetőségét teremti meg a kormány – írja a Népszabadság.
Szegregált oktatás miatt perli az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány (CFCF) a nyíregyházi önkormányzatot, valamint görög katolikus egyházat, mert egy korábban a Huszár-telepen bezárt szegregált iskolában szerintük ismét elkülönítve tanítják a roma gyerekeket.
Nem szegregáció, hanem felzárkóztatás zajlik a nyíregyházi Huszár-telepi romaiskolában, ezt pedig támogatni kell - jelentette ki Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter szombaton a szabolcsi megyeszékhelyen.
Az eperjesi kerületi bíróság jogerős döntése szerint hátrányos megkülönböztetést alkalmazott a szentmihályfalvai (Sarisské Michalany) általános iskola, amikor a többiektől elkülönítette, külön osztályba járatta a roma gyerekeket.
Konkrét intézkedést a jászapáti önkormányzati iskola ügyében bizonyára már az állam hoz majd, amely a jövő év elejétől átveszi az önkormányzattól az oktatási intézmény működtetését - mondta a település polgármestere a Népszabadságnak.
Az egri bíróság fogja eldönteni, van-e szegregáció a jobbikos vezetésű Gyöngyöspata általános iskolájában. Az igazgató szerint nincs, a helyi romák szerint igen. Videós riporterünknek gyerekek beszéltek mindennapi tapasztalataikról.
Hazugsággal vádolja a The Guardian brit napilapot a Hír Tv, a Magyar Nemzet és a Magyar Hírlap. Azt állítják, Gyöngyöspatán nincs iskolai szegregáció. A brit lap nyilatkozatban áll ki a romák magyarországi helyzetével foglalkozó cikk hitelessége mellett. Úgy látszik, joggal.
Hiába döntött a Legfelsőbb Bíróság a jászladányi iskolai elkülönítés megszüntetéséről, minden úgy marad, ahogy eddig volt. Kállai László helyi roma jogvédő szerint változás nem is várható, amíg a jelenlegi polgármester vezeti a települést, aki félreértelmezte a bírósági ítéletet.
Helyes-e, ha az állam etnikailag színvak a cigányokat, szegényeket támogató programoknál, vagy jobb, ha szigorúan származáshoz köti őket? Arató Gergely, az egykori szocialista oktatási államtitkár hozzászól a coMMMunity vitájához.
Megépítették Nagybányán azt a falat, amely két, romák lakta panelházat kerít körbe. A fal miatt szegregációval vádolták meg roma jogvédő szervezetek a helyi önkormányzatot - adta hírül a Krónika című napilap.
Szeptembertől az önkormányzati mellett az alapítványi általános iskola is tovább működhet Jászladányban, csupán az önkormányzatnak meg kell szüntetnie a két intézmény közötti fizikai elkülönítést - közölte az MTI-vel Dankó István.
Pokorni Zoltán szerint az iskolai integráció ügye rosszabbul áll ma, mint tíz évvel ezelőtt, a társadalom többsége pedig az elkülönítést támogatja.
Irreálisnak és megalapozatlannak minősítette a Legfelsőbb Bíróság (LB) az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány azon igényét, hogy a kaposvári önkormányzat zárja be a Pécsi utcai Általános Iskoláját, és az oda járó cigány származású gyereket küldje másik iskolába.
