Nemcsak a korai, kísérletező időszakból, hanem a későbbi, a zsidó hagyományra és a görög mitológiára reflektáló művekből is válogattak a mintegy 40 alkotást – szobrokat, egyedi és sokszorosított grafikákat – bemutató tárlaton, amelyből Lipchitz szakmai-baráti kapcsolatrendszere is kirajzolódik.
Az utóbbi évek kiemelkedő képzőművészeti eseménye volt Sean Scully 2020-as retrospektív kiállítása a Magyar Nemzeti Galériában. A 79 éves ír-amerikai festőművész most a műveivel együtt visszatért; a minap megnyílt kamaratárlatán a Szépművészeti Múzeumnak adományozott munkái láthatók.
A szépséget keresték, a fényképezőgép kameráján keresztül kommunikáltak – mondja Alex Nyerges kurátor azokról a kivándorolt világhírű magyar fotóművészekről, akiknek munkáiból látható kiállítás a Szépművészeti Múzeumban.
Egyetlen jelöltként pályázott a pozícióra.
Az Index úgy tudja, az eddigi főigazgató adott csak be pályázatot a határidő lejártáig.
A kiírásra azért volt szükség mert idén lejár a jelenlegi főigazgató megbízatása.
Egyszer már meghosszabbították a nyitva tartását, de vasárnap este tízkor már tényleg bezár budapesti Renoir-kiállítás.
A nagy érdeklődésre való tekintettel hétfőn is meg lehet nézni, hétvégén pedig 10 helyett 9 órakor nyit a múzeum.
Nem a fogpaszta, nem a kézkrém, nem a ragasztó miatt jött az ötlet: a fémtubusra a 19. század közepe táján az olajfesték miatt lett szükség – tudtuk meg, amikor a pesti Renoir-kiállításon jártunk.
Egy Renoir-múzeumot kitett volna a francia művésznek az a csaknem húsz festménye és jó néhány akvarellje, amely egykor magyar magángyűjteményekben volt. Ezekből mára csak egyetlenegy maradt. A Szépművészeti Múzeum Renoir-kiállítása alkalmat adott arra, hogy utánajárjunk, mi lett a többi kép sorsa.
Magyarországon még soha nem volt átfogó Renoir-életműkiállítás, péntektől viszont a Szépművészeti Múzeumban megcsodálhatjuk az „életöröm festőjének” mintegy hetven alkotását.
Nem először és bizonyára is nem utoljára történik meg az, hogy egy művészetében következetes, építkező, szellemi szabadságáért és művészi víziójáért az anyagi biztonságról – de legalábbis egy kényelmesebb életről – lemondó alkotónak az életműve utolsó éveiben vagy halála után fénylik fel igazán. Akkor lesz szélesebb körben ismert és keresett, műveinek akkor lesz magas az ára, amikor ezt a művész már nem, vagy csak nagyon rövid ideig tudja élvezni.
Az államfő meghirdette a szabadságharcot, ezzel együtt a magyar családok 12 alaptörvényét a Demográfiai Csúcson. Ezek között olyanokat, hogy aki kislánynak született, nőhessen fel lányként, aki kisfiúnak, fiúként, illetve hogy versenyképes köznevelés, korszerű egészségvédelem kell.
Első alkalommal nyílik Magyarországon Pierre-Auguste Renoir életművét bemutató, átfogó kiállítás. A Szépművészeti Múzeum szeptember 22-től látogatható tárlatába a francia impresszionista mester számos főműve érkezik, köztük A hinta című olajfestmény, amelyet kedden csomagoltak ki.
Már több mint 170 ezren látták a Szépművészeti Csontváry-kiállítását, amely így az intézmény történetének tíz leglátogatottabb kiállítása közé került. Az utolsó hétvégén hosszabbított nyitvatartással várják az érdeklődőket.
A Szépművészeti Múzeumban július 16-ig még meg lehet nézni a nagyszabású tárlatát.
A Fidesznek volt rá 12 éve, de eszébe sem jutott változtatni a kulturális élet állami támogatásnak való kiszolgáltatottságán, sőt a teljesebb kontroll megteremtése érdekében inkább fokozta azt.
Miben hasonlít, és miben különbözik Csontváry és Gulácsy, a két érzékeny idegzetű, csak itthon értelmezhető festőzseni, akiknek most párhuzamosan látható budapesti kiállításuk? Erről beszélgettünk Bellák Gábor művészettörténésszel.
Már az előző század 20-as évei elején tervezték, hogy legyen közös kiállítása Budapesten a két különc zseninek, Gulácsy Lajosnak és Csontváry Kosztka Tivadarnak. Akkor nem jött össze, most viszont, ha nem is egy épületben, de egyszerre látható a két festő életmű-kiállítása.
A tavalyi év minden tekintetben a Szépművészeti Múzeum történetének legerősebb kiállítási éve volt, de idén is érdemes lesz ellátogatni a Városligetbe, vagy épp fel a Nemzeti Galériába. A francia és a magyar zsenik nagyszabású tárlatain kívül a 90-es évek technokorszakának hazai művészeti megjelenését is megismerhetjük ősszel. És ez még nem minden.
