A Cezanne-tól Malevicsig című tárlat a Szépművészeti Múzeumban sokkal többre vállalkozik annál, mint hogy egyszerűen megmutassa, milyen szép képeket is festettek ezek az alkotók. Érdemes jó pár órát rászánni erre a szellemi utazásra.
Hogyan lesznek Cézanne súlyos ecsetvonásaiból mértani formák, és miért megkerülhetetlen a magyar festészetben? Mindez kiderül a kilenc évvel a Cézanne és a múlt című kiállítás után, a Szépművészeti Múzeumban a művész hatásáról rendezett tárlaton.
A komáromi Csillagerődben az európai szobrászat több száz remekműve látható együtt. A százéves, mára műtárggyá nemesült gipszmásolatok a megvásárlásuk után nem sokkal annyira vállalhatatlanoknak minősültek, hogy raktárba kerültek, de most ismét elkezdi értékelni őket a világ.
A találkozót reggel háromnegyed 9-kor tartják. A miniszterelnök és a köztársasági elnök fél órát kapott a katolikus egyházfőtől.
Az Esterházy-gyűjtemény megszerzésének 150. évfordulójára kiadott Papír/forma című kötet több száz kiemelkedő alkotást mutat be, az ünnepi tárlat pedig augusztus közepéig tekinthető meg.
Személyes, presztízs- és hatalmi okokból rázta össze a múzeumi szférát a hatalom, de bezárt múzeumokat és félbemaradt projekteket hagy maga után.
Tavaly a Magyar Zsidó Múzeum – a Dohány utcai zsinagógával – volt a leglátogatottabb, az általános képet pedig az jellemzi, hogy egyre több szabadjegyes látogató húzza fel a statisztikát.
Kijavították a júniusi beázás okozta károkat, kibővítették a múzeum esőcsatornarendszerét és megerősítették a tető szigetelését. A raktárban megázott képeket is restaurálták.
Megtalálja a mókust a képen? A Dürer és kora című kiállítás nem pótcselekvés járvány idején. Nem volt szükség nemzetközi kölcsönzésre, eredetileg is így tervezték, von Haus aus is volt hozzá elég nagyszerű műalkotás.
Egy teljes hónap még hátra van a nyárból, de ha eddig reménykedtünk abban, hogy idén még kifesztiválozhatjuk magunkat, a kormány e heti döntésével ez is elszállt. Nem adjuk azonban fel, nem hagyjuk, hogy az augusztus egy kulturális fekete lyuk legyen. Összeszedtünk néhány programpontot, amely a nyári szabadidő értelmes eltöltését szolgálhatja.
A másfél éve átadott épület Román Csarnokába a két sarkán jutott be a víz. Még vizsgálják, hogyan.
A nagy képrablást 1983-ban egy olasz bűnbanda magyarok segítségével hajtotta végre. Több mint harminc év után a tolvajok maguk mesélik el, hogyan is lovasították meg a Szépművészeti Múzeum legértékesebb darabjait. A Budapest-művelet című film elérhető a neten.
Látomás egy lélekközösségről – Ferenczy Noémi kárpitjai Szentendrén / Pozícióharc helyett szolidaritás – javaslat a Kortárs Művészeti Alap létrehozására / Amerikai emlékezetkultúra – kritikai útleírás / Csendes stratégiák – a művészek és a vírusválság / Azt látod, amit tudsz – a vizuális kultúra fogalmáról / Gigagalériák kontra aukciósházak – a Marron-gyűjtemény esete / A legnagyobb magyar diadala – Csontváry és Nándorfehérvár
Rést ütött a szocializmus pajzsán, amikor a nyolcvanas évek elején egy olasz bűnbanda ellopott hét képet a Szépművészeti Múzeumból. Most egy olasz produkció keretében dokumentumfilm készült a képrablásról: sikerült szóra bírni a már nyugdíjas korú tolvajokat, és az annak idején a nyomozásba bevont magyar és olasz hatóságiakat is. A filmet megelőző kutatómunkának köszönhetően új részletek derültek ki a műkincslopásról, de még mindig vannak elvarratlan szálak.
A kormányfő egy magyar alkotásokból nyílt kiállítás megnyitója miatt utazott Tokióba. Szerinte a világ jól jár, ha vannak magyarok.
Tejszín puttók, testes női aktok, mitológiai témák – sokaknak nagyjából ennyi jut elsőre eszébe Rubens festészetéről. Kapunk persze ezekből is merítést jócskán, ám ennél sokkal teljesebb képet mutat a flamand zseni, valamint Van Dyck és mások művészetéről a Szépművészeti Múzeum most nyíló tárlata.
A portrétípus eltér a császár szokásos ábrázolásmódjától.
Baán László így 20 évig lesz (minimum) igazgatója a rangos intézménynek.
Az még nem derült ki, hogy mire és mennyit költenének.
