#Szimbiózis Alapítvány

Hogyan lesz gazdaságilag is értelmezhető egy farm, ahol a súlyos fogyatékosok is méltó munkát kapnak? – zCast

Mi az a szociális farm, mire való, és miért csak mutatóba van belőle Magyarországon? A zCast e heti vendége Jakubinyi László, a Szimbiózis Alapítvány kuratóriumi elnöke, aki mesél arról, hogyan járult hozzá a román Securitatétől kapott verés, hogy fogyatékosokkal kezdjen foglalkozni, hogyan lehet autistákat sikeresen integrálni a munkaerőpiacra, és hogyan lehet sikerre vinni egy olyan vállalkozást, ahol nemcsak „görbe bögréket” készítenek a fogyatékkal élők, hanem egyenlő félként közösen teremtenek értéket a többségi társadalom tagjaival? De miért kell portfóliómenedzsment egy fogyatékosokkal foglalkozó intézménynek?







Ahol a fogyatékossággal élők nem csak a falat nézik

Miskolc külterületén, a Bükk-hegység lábánál, egy alapítvány újabb és újabb telkeket vásárol, hogy szociális szolgáltatást és lakhatást nyújtson több tucat fogyatékkal élő, megváltozott munkaképességű és autista felnőttnek. Megnéztük, milyen az, amikor mindenkinek helye és dolga van.



Szociális farmok jönnek létre Magyarországon

Az év második felétől létesülhetnek a mezőgazdasági termeléssel foglalkozó kisközösségek. A program célja, hogy növeljék a hátrányos helyzetű csoportok öngondoskodó képességét, javítsák az életminőségüket azáltal, hogy bekapcsolódnak a helyi gazdaságba.


Ha nagy leszek, segélyes leszek

A magyarok nem szeretik a sikersztorikat. Ha a Sziget veszteséges, dörzsöljük a tenyerünket, vagy gúnyolódunk Gerendain. Szeretnénk, ha minden máshogy lenne, de teszünk-e érte? Az Ashoka Alapítvány azokat választja tagjai közé, akik igen, a szervezetnek közel harminc magyar tagja van. Vekerdy Tamás egy ashokásokat bemutató kerekasztal-beszélgetésen elmagyarázta, miért van nálunk kevés a változtatni akarókból, és miért "segélyes" akar lenni a mai kelet-magyar fiatal, ha felnő.