Ez indul be a szervezetében már három nap után, ha nem alszik eleget

Rengeteg tanulmány szól arról, amit az ember a saját bőrén is megtapasztal: arról, hogy miért fontos a megfelelő hosszúságú pihentető alvás. Még arról is készült már vizsgálat, hogy miért tesz rosszat a szundi gomb megnyomása, így az ember azt gondolná, hogy már nem sok újat lehet mondani a témában. Pedig de, erre pedig Annie Curtis, az írországi RCSI Orvosi- és Egészségtudományi Egyetem tudósa hívta fel a figyelmet a The Conversationön megjelent cikkében.

A szakember azt írja, bár már régóta köztudott, hogy az alváshiány rossz a szívnek, a tudósok csak most kezdik el megérteni, hogy pontosan hogyan okoz kárt. A svédországi Uppsala Egyetem kutatói a vizsgálatuk során nemrég azt találták, hogy már három olyan éjszaka, amikor keveset – körülbelül négy órát – alszik az ember olyan változásokat indított el a vérben, amelyek összefüggésben állnak a szívbetegségek kialakulásának fokozott kockázatával.

A kutatók a vérben található gyulladáskeltő fehérjéket vizsgálták. Ezek olyan molekulák, amelyeket a szervezet stressz vagy betegség leküzdésekor termel. Amikor ezek a fehérjék hosszú ideig magas koncentrációban találhatók meg, károsíthatják az ereket és növelhetik a szívelégtelenség, a koszorúér-betegség és a pitvarfibrilláció (szabálytalan szívverés) kockázatát.

A vizsgálatba 16 egészséges fiatalt vontak be, akik több napot töltöttek egy laboratóriumban Itt az étkezéseiktől kezdve az aktivitási szintjükön át a fényterhelésig mindent megmértek a szakemberek. A résztvevők kétféle napi rutint követtek: három éjszaka normál mennyiséget (8,5 óra) aludhattak, három éjszaka pedig alvásmegvonással egyenértékű időt (4,25 óra) tölthettek el így. Minden alvási fázis után a férfiak egy rövid, nagy intenzitású kerékpáros edzést végeztek, előtte és utána pedig vérvizsgálatot végeztek rajtuk.

A kutatók közel 90 különböző fehérjét mértek a vérmintákban. Azt találták, hogy az alváshiány egyértelműen megemelte a szívbetegségekkel összefüggő gyulladásos markerek szintjét. Bár a testmozgás általában növeli azon fehérjék szintjét, amelyek támogatják az agy és a szív egészségét, ezek a válaszok kevésbé voltak érezhetők a kevesebb alvás után.

A kutatókat az leptet meg a leginkább, hogy ezek a változások még a fiatal felnőtteknél is érzékelhetők voltak. Ez azért aggasztó, mert erre a korosztályra jellemző a leginkább az alvásmegvonás a munka és a társasági élet miatt.

A szakemberek szerint emellett az is érdekes, hogy a vérben lévő fehérje mennyisége napszakonként eltérő volt. Ez arra utal, hogy az alvás nemcsak a mennyiséget befolyásolja, hanem azt is, hogy ezek a változások mikor a legláthatóbbak.

A vizsgálatot ugyan alacsony létszámú csoporttal végezték el, a kutatók az eredmény alapján úgy vélik, a jövőben érdemes lenne alaposabb vizsgálatot is végezni egy sokkal nagyobb csoporttal.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.