Kocsis Máté szerint a kommentelés Szlovákiában annyira elfajult, hogy a történtekig vezetett. Magyarországon ez a verbális erőszak, a virtuális térben zajló polgárháború mindenképpen megfékezendő, ezért törvényjavaslatot sürget a kommentelők ellen.
A rendezvénynek alig találtak helyszínt a szervezők, majd a rendőrség is közbeavatkozott.
Egy brüsszeli civil szervezet karolta fel a nemzeti konzervatívok ügyét, és megtámadta a bíróságon a konferencia megtiltásáról szóló határozatot: a bíróság helyt adott a keresetnek, a belga alkotmányban foglalt szabad gyülekezés jogára hivatkozva.
Az Európai Parlament végleg rábólintott arra az új jogszabályra, amelyet az EU-s országokban működő média függetlenségének védelmére szántak. Majdhogynem triviális normákat foglalt írásba, azokat is főként ajánlásokként, de úgy tűnik, a magyar kormánynak már ez is több a soknál.
Az izraeli-palesztin háború megosztja az USA-ban élőket, ennek pedig az egyik leglátványosabb terepe az akadémiai világ, ahol tüntetéseken és nyilatkozat háborún túl fizikai atrocitások is előfordulnak. Amerikában a szólásszabadság olyan eszme, amelyet csak nagyon speciális esetekben lehet korlátozni, az egyetemektől most mégis minden oldal azt várná, hogy hallgattassa el az ellenfeleit. Ebből a csapdahelyzetből egyelőre nehezen látszik a kiút.
Nemcsak a világ politikusai szólalnak fel sorra az Izrael és a Hamász között dúló háború fejleményeivel kapcsolatban, hanem Gigi Hadidtól kezdve világhírű muszlim focistákon át Greta Thunbergig olvashatjuk hírességek közösségi médiás posztjait és nyilatkozatait a témában, utóbbiak a palesztinok mellett álltak ki. Olyat elég nehéz mondani mostanában, ami mindenkinek tetszene, még akkor is, ha a vérontást ítéli el valaki. De hol végződik a szimpla szolidaritás, hol kezdődik az elfogultság, aztán a gyűlöletbeszéd? És érvényesül-e mostanában a szabad véleménynyilvánításhoz való jog?
„Mióta élek, még nem volt kitéve ekkora fenyegetésnek a nyugati országokban a véleménynyilvánítás és a publikálás szabadsága” – mondta az író.
A kritika, a humor és az érzelmek szemüvegén keresztül láttatja az eseményeket az egyik legismertebb politikai karikaturista, a francia Plantu, aki a Francia Intézetben a karikatúráiból készült kiállításának megnyitóján járt nemrég Budapesten.
Az orosz külügyminiszter az ENSZ-székházában tartott sajtótájékoztatóján tért ki az ügyre, miközben Kreml-közeli médiafelületek egymás után tesznek állásajánlatokat az elbocsátott hírkommentátornak.
A világ egykor leggazdagabb embere csaknem 2 milliárd dollárt ajánlott fel jótékony célra.
Nemkívánatos szervezetté nyilvánították Oroszországban a kilencmilliós olvasótáborral bíró Meduza nevű orosz független online újságot, így olvasóit akár egy megosztásért is megbüntethetik. A szerkesztőség közölte, folytatja a munkát, és hosszú „használati útmutatóban" magyarázza meg, mire vigyázzanak olvasói, ha nem akarnak bajba kerülni.
A Meta szólásszabadságért felelős ellenőrző bizottsága jutott erre a következtetésre az iráni tüntetések kapcsán.
Bár a Twitter liberális közösségi platformként él a köztudatban, a rajta a leggyakrabban megosztott hírek jobboldali elfogultságúak – állítja egy nemzetközi kutatócsoport.
A rapper a szólásszabadság élharcosának szerepét vette fel, bár a megnyilatkozásaira inkább a rasszista és antiszemita jelzők illenek.
A vádak szerint a nő "az internet segítségével próbálta megtörni a királyság társadalmi rendjét".
Digitális pajzsot emel az európaiak elé az unió azzal, hogy – hatalmas büntetések kilátásba helyezésével – megálljt parancsol a Facebook, a Google és társaik gátlástalan adatkereskedelmének. A minap elfogadott új rendelet a fogyasztói önvédelem hatékony eszközének ígérkezik.
A sokszoros díjnyertes, erdélyi magyar rendező, Tompa Gábor az Indexnek adott interjút, amelyben Schilling Árpád szerint „sok furcsaság hangzik el”.
Az ET emberi jogi biztosa arra is felszólította Oroszországot, hogy azonnal állítsa le a háborút.
Nehéz elnémítani az összeesküvők vagy az ellenzékiek hangját az interneten, de nem lehetetlen.
Se érettségi, se nyelvvizsga nem kell hozzá, és még felső korhatár sincsen: egy egyetemi szeminárium tárt karokkal fogad minden érdeklődőt, akinél kimaradtak az egyetemi évek. Ez az a hely, ahol minél kurtább a szakmai önéletrajz, annál szívesebben látják az embert. A Fedél Nélkül terjesztője, egy nyugdíjas hangszerkészítő és egy egyedülálló édesanya is hétről hétre lelkesen várja, hogy az ókori görögökről, a blaszfémiáról vagy a sajtószabadságról tanuljon. Riport.
