Mindnyájan ismerünk olyanokat, akik akár egy biciklicsengő megvásárlása előtt is bonyolult Excel-táblázatot nyitnak, és mérlegelik a különböző opciókat. Minél nagyobb a tétje egy döntésnek, annál többféle módon próbáljuk felállítani az előnyök és hátrányok ijesztően összetett mátrixát. Van-e nagyobb téttel bíró döntés a szakmai életünkben, mint a karrierváltás?
Hogyan lesz egy gyerekből felnőtt-terheket cipelő, a szülőnek támaszt nyújtó minifelnőtt?
Sokunk életében eljön az olyan korszak, amikor alapkérdéseket teszünk fel magunknak: ezt akartam, így akartam, így folytatom, ennyi volt? Másoknál csak az a furcsa érzet jelentkezik, hogy valami nem klappol, másra van szükségem.
Az élet szüntelen változások sora, a boldogságunk és a sikerességünk azon múlik, mennyire tudunk alkalmazkodni ezekhez a változásokhoz, és kilépni a komfortzónánkból. A fejlődés lehetősége ugyanis rendre a komfortzónán kívülre esik. A megküzdést, az alkalmazkodást tükrözik az álmaink is.
Manapság a kamaszkor gyakran minden irányban kitolódik. Lényegesen korábban kezdődik, mint néhány évtizede, és sokszor mintha nehezen akarna befejeződni. Mi állhat a jelenség hátterében?
A krízis, a válság az ember személyiségfejlődésének nélkülözhetetlen eleme, a visszatérése törvényszerű. Előfordulhat azonban, hogy egész életünk válságban zajlik.
Technika- és médiavezérelt mai világunkban általánosnak tekinthető, hogy a fizikai valóságon kívül digitális életben is létezünk. De vajon hogyan lépünk be a digitális életbe, és hogyan távozunk belőle? Meddig tart ez az életünk?
A krízis, a válság az ember személyiségfejlődésének nélkülözhetetlen eleme, a visszatérése törvényszerű. Előfordulhat azonban, hogy egész életünk válságban zajlik.
Iráni és német kutatók szerint ha az agy megfelelő részét rövid ideig elektromos stimuláció éri, az segíthet enyhíteni az érzelmi traumával járó tüneteket – a depressziót, a szorongást és a rossz kedélyállapotot is.
Köztudott, hogy az állatok közelségének terápiás hatása is lehet, lovak, kutyák, macskák, sőt még nyulak is alkalmasak arra, hogy bizonyos esetekben kiegészítsék a pszichoterápiát és a kognitív viselkedésterápiát. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a szarvasmarhák hogyan teljesítenek ilyen szerepben, és milyen hatással van rájuk, ha terápiás állattá válnak.
Néha a legegyszerűbb dolgok is segítenek egy probléma leküzdésében; most az ölelésről derült ki, hogy olykor jó szolgálatot tehet.
A több konszenzusos érintés segít enyhíteni a mentális és fizikai panaszokat. A fej érintése nagyobb egészségügyi előnyökkel jár, mint a test más részeinek érintése – állítja egy friss kutatás.
Családunk körében – jó esetben – könnyebben vállaljuk érzéseinket, szabadabban lehetünk önmagunk, mert bízunk szeretteink elfogadásában és együttérzésében. Sokszor azonban nem alakul ki ez a fajta harmónia.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogyan lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
Miközben Magyarországon még mindig viszonylag kevés antidepresszáns fogy, és más országok elhúzni látszanak a statisztikában, az adat csalóka, hiszen ha valaki nem jut ellátáshoz, nem kerül be a statisztikába. Az öngyilkosságok és a sürgős ellátást igénylő gyermekpszichiátriai zavarok aránya a Covid idején megugrott, és bár azóta csökkent, még mindig magasabb, mint a járvány előtti időkben.
Korábban számos vitaminról és ásványi anyagról elterjedt már, hogy jótékony hatása lehet többek között a mentális problémákra. Most épp a magnézium van soron.
Miért érzünk gyakran bűntudatot, ha betegek vagyunk, és hogy lehet ezt feloldani? Miként termelhetnek újabb aggodalmakat a divatos diéták és a boldogságtréningek? Hogyan befolyásolja a testképünk az önértékelésünket? Jó ideje velünk van az általános elbizonytalanodás, de a koronavírus-járvány, a klímaválság és a háború fenyegetése miatt különösen felerősödtek a szorongásaink és az egzisztenciális félelmeink. Aggódunk az egészségünk, a gyógyszerek és élelmiszerek kockázatai, valamint a nehezen kontrollálható stressz miatt. Mindez jelentős hatást gyakorol a viselkedésünkre, az egészségünket befolyásoló szokásaink és függőségeink kialakulására. Csabai Márta, a hazai egészségpszichológia meghatározó személyisége nemzetközi kutatások, társadalmi-kulturális példák, továbbá médiatartalmak pszichológiai elemzése alapján feltárja, hogyan kezeljük az egészségünkkel és a testünkkel kapcsolatos félelmeinket. A HVG Könyvek által megjelentetett kiadványból több részletet is közlünk.
Ír kutatók szerint a bél mikrobiomja jelentős hatással lehet a szociális szorongásos zavarra. Az elméletüket egérkísérlettel is igazolni tudták. Felfedezésük új terápiás lehetőségek korát hozhatja el.
