A szorongás az élet természetes velejárója, ugyanakkor intenzitása alapvetően határozhatja meg az életminőséget. A szorongásos állapot egyik típusaként ismert az egészségszorongás. Az okokról és a megoldási lehetőségekről Csabai Márta egészségpszichológust, egyetemi tanárt az Aggódó testünk – Az egészségszorongástól a belső biztonságig című, nemrég megjelent könyv szerzőjét kérdeztük.
A szorongásoldás eszközös terápiájának lehetőségeit vizsgálják a Magyar Molekuláris Medicina Kiválósági Központ (HCEMM) kutatói.
A szülők gyakran kérdezik: „Honnan tudhatom, hogy valami baj van a gyerekemmel?” Mikor válik a magas emocionalitás szorongásos zavarrá? Mikor mondhatjuk, hogy túl impulzív a gyerekünk? Vajon a dühkitörései még normálisnak mondhatók? Részlet Danielle Dick Dekódold a gyermeked! című könyvéből.
Mindenki álmodik, csak egyesek emlékeznek is az álmaikra, míg mások nem. És míg az alvás funkciója világos, mint a nap, addig az álmok szerepéhez számtalan elképzelés fűződik.
A következő HVG Extra Pszichológia Szalonban többek között az egészségünkhöz fűződő, olykor problémás viszonyunkról beszélgetünk szakértőinkkel.
Óriási kaland az első osztályba lépés. Nemcsak a tanulás, a közösségi lét is újdonságokat tartogat a kisdiák számára. Felbukkanhatnak azonban nem várt nehézségek is, amelyekre a szülő felkészítheti a gyermekét – de olyanok is, amelyekre nem tudja.
Súlyos hatása lehet a társas kapcsolatok hiányának, erre jutott egy egy kínai kutatócsoport 90 tanulmányt összegző, átfogó elemzése.
Nem csupán a medencét érintő nőgyógyászati kórkép, a teljes testre hatással van az endometriózis. Ez a betegséggel járó pszichiátriai tényezőket vizsgáló eddigi legátfogóbb tanulmány megállapítása.
A cyberchondria túlzott mértékű internetes keresés orvosi vagy egészségügyi információk után. Jellemző rá a kényszeres, ellenállhatatlan keresési vágy, melynek célja az önmegnyugtatás. Részlet Csabai Márta Aggódó testünk című könyvéből.
Háború zajlik a szomszédban, a klímakatasztrófa, az inflációs szegénység, a Covid megjelenése egyszerre elég sok. Ezt érzik a gyerekek, szoronganak, félnek, a jövőbe vetett hitük inog – mondja Szél Dávid pszichológus, akinek nemrég a HVG Könyvek adta ki a Tabuk és dilemmák a kamaszok nevelésében című könyvét.
Meglepő kapcsolatot találtak ausztrál kutatók a sok youtube-ozás és a szorongás, valamint a magány között.
Világszerte növekednek az egészségünkkel kapcsolatos aggodalmaink. Az egyéni bizonytalanságok közösségi megerősítést kapnak az internet és a média által, és akarva-akaratlanul elérnek bennünket mások szorongásai. Az ellentmondó információk között könnyen elbizonytalanodunk, hogy mit jelent testileg-lelkileg egészségesnek, boldognak lenni. Részlet Csabai Márta Aggódó testünk című könyvéből.
A párkapcsolat elvileg életünk boldogságot, elégedettséget nyújtó helyzete, amelyben örömöt, nyugalmat élünk meg. Mégis sokan kifejezetten szorongást élnek át, amikor a kapcsolat kialakulóban van, aztán újabb szintre lép vagy stabilizálódik. Mi lehet ennek az oka?
Ki ne ismerné – és szeretné – a gyorséttermek sztárját, a sültkrumplit? Pedig lehet, hogy nem jó ötlet túlzásba vinni a fogyasztását: kínai kutatók szerint a mentális egészségünkre rossz hatással lehetnek.
Brazil kutatók a mesterséges intelligencia és a közösségi média segítségével próbálják megtalálni a szorongásra és a depresszióra utaló jeleket. Sikerült.
A pozitivitás, a lelki ellenállóképesség, a tudatos jelenlét és tervezés, a szorongás- és stresszoldás technikái ma már mindenki számára hozzáférhetők.
Amikor az egész társadalom feszült a bizonytalanságtól, a kiszámíthatatlanságtól, akkor nem várhatjuk el a gyerekektől sem, hogy kiegyensúlyozottak legyenek. Hogyan ismerheti fel a szülő a szorongás jegyeit óvodás- és kisiskoláskorban, és mit tegyen?
Összesen 137 darab, a koronavírus-járvány előtt és után született tanulmányt néztek át kutatók, hogy kiderítsék, hatással volt-e az emberek mentális egészségére a pandémia. Az eredmények többnyire pozitívak, de van azért néhány kivétel.
A szorongás korát éljük egy olyan társadalomban, amelyik alaposan ismeri az együttélést a bizonytalansággal. A megoldásról nemrég jelent meg egy svéd szociológus könyve.
Az Indianai Egyetem kutatóinak köszönhetően a jövőben egy egyszerű vérvétel után is meg lehet majd állapítani, ki mennyire szorong, és milyen típusú terápia lenne számára a legmegfelelőbb.
