Kiderült, hogy a depressziós felhasználók gyakran használják a neten a ❤️ jelet
Brazil kutatók a mesterséges intelligencia és a közösségi média segítségével próbálják megtalálni a szorongásra és a depresszióra utaló jeleket. Sikerült.
#szorongás
Manapság mindennél fontosabb a lelki immunrendszer erősítése
A pozitivitás, a lelki ellenállóképesség, a tudatos jelenlét és tervezés, a szorongás- és stresszoldás technikái ma már mindenki számára hozzáférhetők.
Ezért szoronghatnak a gyerekek
Amikor az egész társadalom feszült a bizonytalanságtól, a kiszámíthatatlanságtól, akkor nem várhatjuk el a gyerekektől sem, hogy kiegyensúlyozottak legyenek. Hogyan ismerheti fel a szülő a szorongás jegyeit óvodás- és kisiskoláskorban, és mit tegyen?
Ránéztek az emberek lelkére a Covid előtt és után – íme az eredmények
Összesen 137 darab, a koronavírus-járvány előtt és után született tanulmányt néztek át kutatók, hogy kiderítsék, hatással volt-e az emberek mentális egészségére a pandémia. Az eredmények többnyire pozitívak, de van azért néhány kivétel.
Az az igazi téveszme, ha biztonságosnak tartjuk a világot
A szorongás korát éljük egy olyan társadalomban, amelyik alaposan ismeri az együttélést a bizonytalansággal. A megoldásról nemrég jelent meg egy svéd szociológus könyve.
Vérvizsgálattal képes megmondani egy új teszt, mennyire szorong valaki
Az Indianai Egyetem kutatóinak köszönhetően a jövőben egy egyszerű vérvétel után is meg lehet majd állapítani, ki mennyire szorong, és milyen típusú terápia lenne számára a legmegfelelőbb.
Meglepő: a depresszió kezelésében is jelentős szerepe lehet a testmozgásnak
Könnyebb lehet a mentális betegségek kezelése, mint azt eddig gondoltuk: akár a mozgás is enyhítheti a tüneteket a Dél-ausztráliai Egyetem munkatársai szerint, ráadásul nincs is szükség komoly, megerőltető edzésekre hozzá.
Így hat a munkahelyi teljesítményünkre az alvászavar
A krónikus alvászavar gyakori a dolgozó emberek körében. Sőt mi több, az amerikai felnőttek mintegy negyede küzd inszomniával, azaz álmatlansággal, és körülbelül ugyanennyien számolnak be túlzott álmosságról. Sajnos az alvászavarok emelik a rák, a depresszió és a szívproblémák kockázatát is. Ami pedig a munkahelyi teljesítményünket illeti: csökkentik a produktivitásunkat a hangulatunk és hatékonyságunk romlása révén. Lássuk, hogyan szállhatunk szembe a problémával!
Miért vannak ennyire rossz mentális állapotban a magyarok?
Az elmúlt időszak eseményei folyamatos bizonytalanság- és szorongásérzést válthattak ki az emberekben, és nagyobb kihívás lett eldönteni azt is, mi igaz és mi nem – mondta a hvg360-nak adott interjúban Szondy Máté klinikai szakpszichológus, családterapeuta. Az ellenségkereső kormányzati kommunikáció is erősíti a stresszfaktort. Milyen károkat okoz mindez? Hogyan lehet megküzdeni a kihívásokkal? A többi között erről kérdeztük a szakembert.
Nagyon nehéz évünk lesz, de hogyan küzdjünk meg vele? Interjú Szondy Máté pszichológussal
Akkor jön egy még keményebb időszak, mikor a szorongásos, depresszív zavarok, alkohol és egyéb szerabúzusok, indulatkezelési problémák aránya amúgy is nagymértékben megnőtt. Mi segíthet átvészelni ezt az időszakot? Hogyan küzdjünk meg szorongásainkkal? Miért káros a kormány háborús retorikája és ellenségkeresése? Erről beszélgettünk Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával.
Orbán teszteli, mibe kerül, hogy a magyarok a keleti despotizmust válasszák a fejlett Nyugat helyett
A kormány a végsőkig szorongatja a tanárokat, az önkormányzatokat, a szegényeket, propagandája mégis sokakat eredményesen hergel az Európai Unió és az Oroszországot érintő szankciók ellen, miközben a tűz közelében lévők gőzerővel készülnek a vágyott EU-s pénzek felszívására. Az emberek többsége sötéten látja a jövőt, a bizonytalanság jó táptalaja a populista politika támogatásának, ám a borúlátás a változtatás melletti kiállásra is ösztönözhet.
Nem tudják, miért, de úgy néz ki, hogy az evés időpontjának módosítása változtat az ember hangulatán
Azok, akik éjszaka is dolgoznak és esznek, könnyebben lehetnek depressziósak. Ha azonban legalább az utóbbin változtatnak egy kicsit, az pozitívan hathat a mentális egészségükre.
Az igazi teljesítménygyilkos, az alváshiány
A feszített napi tempó és a hosszú munkanapok után sokszor úgy érezzük, nincs időnk az alvásra. Azonban már egy-két alváshiányos nap is elég lehet ahhoz, hogy szokásos képességeinknek csak a töredéke álljon rendelkezésünkre. Jó néhány jel figyelmeztethet arra, hogy ideje egy hosszú, pihentető alvásnak.
Rájönni, hogy kik vagyunk és hol vagyunk a világban – így tesz lelkileg ellenállóbbá az irodalomterápia
Az irodalomterápia hasznos lehet a hétköznapi szorongásaink oldásában akár egy világjárvány vagy a szomszédunkban zajló háború idején is, és bizonyos elemei még otthoni körülmények között is könnyedén alkalmazhatók. Az Élet a sorok között című gyakorlati fókuszú irodalomterápiás könyv szerzőjével, dr. Béres Judittal készült interjúnkból többek között az is kiderül, még akkor sincs baj, ha éppenséggel utáljuk a terápia során használt szöveget.
Egy éjszaka két álom is rámutatott a szorongásának okára
Amikor álmodunk, sokszor zagyvaságnak tűnnek a néhol abszurd, máskor ijesztő jelenetek. Ha azonban a magunk számára megfejtjük, bölcsességet és segítséget nyújtanak a történetek.
Mi az a generalizált szorongás, és hogyan kezelhetjük?
A generalizált szorongás típusos esetben a kamaszkor vége felé indul. Jellegzetes tünetei az állandó nyugtalanság, feszültség, koncentrálási nehézség, izomfeszülés, fáradékonyság, irritabilitás. Részlet Belső Nóra pszichiáter Félelem, szorongás, pánik című könyvéből.
Mik azok az evolúciós félelmek, és hogyan kezelhetjük őket?
Félelmeinket alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk: ősi vagy evolúciós félelmek; egyéni, tanult félelmek; és a technikai-társadalmi környezet által generált félelmek. A velünk született félelmeink evolúciósan fejlődtek ki, és az ősembernél ugyanúgy megvoltak, mint nálunk. Részlet Belső Nóra pszichiáter Félelem, szorongás, pánik című könyvéből.
A félelem egészséges, de a szorongással már más a helyzet
Talán még mindig a tabutémák közé tartozik a félelem és a szorongás, pedig nem él a világon olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket az érzéseket. Pontosan mi történik ilyenkor velünk, és mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen állapotokkal? E témát járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalon vendégeként és legújabb könyve kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter.
Teljesen normális, hogy most szorongunk
Szél Dávid Apapara című blogjának Facebook-oldalán írt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos, lehetséges érzéseinkről.