Akkor jön egy még keményebb időszak, mikor a szorongásos, depresszív zavarok, alkohol és egyéb szerabúzusok, indulatkezelési problémák aránya amúgy is nagymértékben megnőtt. Mi segíthet átvészelni ezt az időszakot? Hogyan küzdjünk meg szorongásainkkal? Miért káros a kormány háborús retorikája és ellenségkeresése? Erről beszélgettünk Szondy Máté klinikai szakpszichológussal, családterapeutával.
A kormány a végsőkig szorongatja a tanárokat, az önkormányzatokat, a szegényeket, propagandája mégis sokakat eredményesen hergel az Európai Unió és az Oroszországot érintő szankciók ellen, miközben a tűz közelében lévők gőzerővel készülnek a vágyott EU-s pénzek felszívására. Az emberek többsége sötéten látja a jövőt, a bizonytalanság jó táptalaja a populista politika támogatásának, ám a borúlátás a változtatás melletti kiállásra is ösztönözhet.
Azok, akik éjszaka is dolgoznak és esznek, könnyebben lehetnek depressziósak. Ha azonban legalább az utóbbin változtatnak egy kicsit, az pozitívan hathat a mentális egészségükre.
A feszített napi tempó és a hosszú munkanapok után sokszor úgy érezzük, nincs időnk az alvásra. Azonban már egy-két alváshiányos nap is elég lehet ahhoz, hogy szokásos képességeinknek csak a töredéke álljon rendelkezésünkre. Jó néhány jel figyelmeztethet arra, hogy ideje egy hosszú, pihentető alvásnak.
Az irodalomterápia hasznos lehet a hétköznapi szorongásaink oldásában akár egy világjárvány vagy a szomszédunkban zajló háború idején is, és bizonyos elemei még otthoni körülmények között is könnyedén alkalmazhatók. Az Élet a sorok között című gyakorlati fókuszú irodalomterápiás könyv szerzőjével, dr. Béres Judittal készült interjúnkból többek között az is kiderül, még akkor sincs baj, ha éppenséggel utáljuk a terápia során használt szöveget.
Amikor álmodunk, sokszor zagyvaságnak tűnnek a néhol abszurd, máskor ijesztő jelenetek. Ha azonban a magunk számára megfejtjük, bölcsességet és segítséget nyújtanak a történetek.
A generalizált szorongás típusos esetben a kamaszkor vége felé indul. Jellegzetes tünetei az állandó nyugtalanság, feszültség, koncentrálási nehézség, izomfeszülés, fáradékonyság, irritabilitás. Részlet Belső Nóra pszichiáter Félelem, szorongás, pánik című könyvéből.
Félelmeinket alapvetően három nagy csoportra oszthatjuk: ősi vagy evolúciós félelmek; egyéni, tanult félelmek; és a technikai-társadalmi környezet által generált félelmek. A velünk született félelmeink evolúciósan fejlődtek ki, és az ősembernél ugyanúgy megvoltak, mint nálunk. Részlet Belső Nóra pszichiáter Félelem, szorongás, pánik című könyvéből.
Talán még mindig a tabutémák közé tartozik a félelem és a szorongás, pedig nem él a világon olyan ember, aki ne tapasztalta volna meg ezeket az érzéseket. Pontosan mi történik ilyenkor velünk, és mit kezdjünk ezekkel a kellemetlen állapotokkal? E témát járta körül a legutóbbi HVG Pszichológia Extra Szalon vendégeként és legújabb könyve kapcsán Dr. Belső Nóra pszichiáter.
Szél Dávid Apapara című blogjának Facebook-oldalán írt az orosz-ukrán háborúval kapcsolatos, lehetséges érzéseinkről.
Az elmúlt pár napban sokaktól hallottam, hogy az orosz-ukrán háború hatására félelem, sőt rettegés tört ki rajtuk. Hogyan csökkenthetjük a szorongást ebben a krízishelyzetben?
Egyes kutatások szerint minden tizedik, más vizsgálatok alapján azonban minden második ember küzd rövidebb-hosszabb ideig alvászavarral vagy krónikus alvási nehézségekkel. Akinek huzamos ideje fennállnak a panaszai, annak mindenképpen megoldást, illetve orvost kell keresnie, hiszen az alvászavarban szenvedőknél betegségek jelenhetnek meg, ami az életminőségüket jelentősen ronthatja.
Mindenki életében eljöhet a pillanat, amikor úgy dönt, itt az ideje, hogy új munkahely után nézzen – függetlenül attól, hogy a túlhajszoltság, a motiválatlanság vagy csak az új impulzusok iránti igény miatt érzi szükségszerűnek a váltást. Az új helyzethez alkalmazkodni azonban éppolyan nehéz, mint lezárni a régi rutint: új munkatársakkal, új feladatokkal és új munkamódszerekkel találkozunk, így egyszerre kell majd bizonyítanunk és megfelelnünk, sőt a mindezzel járó szociális stresszen is úrrá kell lennünk valahogy. Érdemes tehát tudatosan készülnünk a munkahelyváltásra!
A másnaposság nem tartozik a kellemes állapotok közé: a fejfájás, hányinger, szomjúság és fáradtság mellett sokan éreznek megmagyarázhatatlan szorongást is. Ez utóbbi jelenségre már külön szót is alkottak a kutatók.
A fiatalkori depresszió, szorongás és a különböző függőségek sokkal nagyobb veszélyt jelentenek a gyerekeinkre, mint a nemátalakító műtétek – állítja Hodász András, aki szerint nem népszavazás kell, hanem meg kellene szabadulni a teljesítménykényszertől.
A mozgás lehet az egyik kulcsa annak, hogy az elhúzódó járványhelyzetben megőrizzük lelki egészségünket, kevésbé legyünk depressziósak – derül ki a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézetének kutatásából.
Szorongásos zavart, poszttraumás stressz szindrómát (PTSD-t) élhetnek át azok a fekete amerikaiak, akik faji megkülönböztetésnek vannak kitéve – állítják amerikai kutatók.
Ha az elvárások meghaladják a képességeinket, esetleg úgy érezzük, nincs elég időnk, kapacitásunk vagy tudásunk ahhoz, hogy megbirkózzunk egy feladattal, arra általában stresszreakciót adunk. A stressz maga nem betegség, de jelenléte hosszú távon megbetegíthet. Ezért fontos, hogy időben felismerjük és kezeljük a stresszel járó változásokat. Ez még akkor is életbevágó, ha úgy érezzük, nincs időnk saját magunkra.
Tíz ország fiataljait kérdezték arról, hogy mit gondolnak a klímaváltozásról. Többségük a világvégét várja.
