A metilénkék alkalmazásának lehetőségeit vizsgálják az alkohol okozta máj- és hasnyálmirigy-gyulladás kezelésében a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói.
A Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Földrajzi és Földtudományi Intézet két oktatója, Sipos György és Barta Károly, valamint egy hallgatója, Vincze Ákos egyedülálló expedícióra indul a Tien-san nyugati és a Pamír hegység középső részébe, melyet Prinz Gyula, a 20. század egy jelentős magyar geomorfológus-geológusa is vizsgált egykor – közölte a felsőoktatási intézmény.
A timföldgyártás egy veszélyes mellékterméke, a vörösiszap kezelésére dolgoznak ki új megoldást a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Sipos Pál professzor vezette kutatócsoportjának munkatársai.
Várhatóan júniusban indul majd el a világűr felé a SpaceX segítségével az az új magyar műhold, ami az elektroszmog vizsgálatára is alkalmas lesz.
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE), a Berényi Antal által vezetett MTA-SZTE Lendület Oszcillatorikus Neuronhálózatok laboratóriumában végzett kutatás új terápiás lehetőségeket jelenthet a depresszió kezelésében.
A mesterséges intelligenciára építenek azok a szegedi kutatók, akik egy nemzetközi projekten keresztül tennék hatékonyabbá a szoftverek forráskódjának átvizsgálását és javítását.
A szakemberek szerint a félelemkeltő kifejezések hangsúlyozása, vagy a felszólító mód használata is utalhat arra, hogy álhírrel van dolgunk. Most ezek felismerésére fejlesztenek ki egy rendszert.
Nem közismert, de tény: számos, napjainkra már kihűlt vulkán húzódik a Dél-Alföld felszíne alatt. Ezeket vizsgálják külföldi kutatócsoportokkal együttműködve a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) geológusai. Eredményeik nemcsak a jelenleg is aktív tűzhányók működésének megértését segíthetik, hanem azoknak a mélyfúrásoknak a tervezését is, melyek lehetővé teszik egyebek mellett a kőolajlelőhelyek kutatását is.
A klímaváltozásra és az energiaválságra adott válaszokat vizsgáló nemzetközi kutatásban vesz részt egyetlen kelet-közép-európai intézményként a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága.
Magyar felsőoktatási intézmény is bekerült az idén először publikált egyetemi fenntarthatósági rangsorba – három is.
Világviszonylatban is újnak számító, a ma alkalmazott legkorszerűbb technikával, úgynevezett orbitális aterektómiával végeztek végtagmentő katéteres érműtétet a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) Szent-Györgyi Albert klinikai központjában – tájékoztatott a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága csütörtökön.
Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem kutatói arra eredményre jutottak, hogy a sokféle betegség kilakulásában szerepet játszó S100 fehérjecsalád körülbelül fele „szabados életet él”, azaz gyakran váltogatja molekuláris partnereit.
Városi környezetben az úthálózat sűrűségével növekszik a szálló por mennyisége, a jó vasúthálózat pedig kifejezetten javítja a levegőminőséget – derül ki a Szegedi Tudományegyetem geográfusai által végzett kutatásból, melyet a rangos MDPI Sustainability című folyóiratban publikáltak.
A közérdekű állami alapítványi fenntartású egyetemnek könnyebb vállalkozásokat alapítani a SZTE kancellárja szerint, a bevételt visszaforgatják az intézmény működtetésére.
Több magyar uralkodó, köztük Szent László király földi maradványait azonosították a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) kutatói a Székesfehérvári Középkori Romkertben talált csontleletek között.
A szegedi kutatók műholdak segítségével akár 10x10 méteres térbeli felbontással, hetente legalább kétszer, az egész országra kiterjedően tudják megfigyelni a vegetáció változását, ami megmutathatja, ha vízhiány alakul ki.
Szegedi és szegedi kötődésű csillagászok is kutatási időt nyertek a NASA 10 milliárd dolláros James Webb űrteleszkópjára, amely tudományos ciklusát hétfőn kezdte meg. Az SZTE asztrofizikai kutatócsoportjának munkatársai csillagrobbanások nyomait kutatják majd az űrtávcső segítségével.
Jelentősen csökkenthetik a hőterhelést és javíthatják az ott élők komfortérzetét a városi zöldfelületek a Szegedi Tudományegyetem városklíma-kutatócsoportjának mérései szerint.
Biologikumok kiváltotta gyógyszerkölcsönhatások előrejelzésére fejleszt tesztrendszert uniós támogatással a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) és a szintén szegedi Solvo Biotechnológiai Zrt.
Üzembe helyezték a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) biobankjának tárolórendszereit, az intézmény néhány hónapon belül készen áll az első minták fogadására – tájékoztatta a felsőoktatási intézmény közkapcsolati igazgatósága szerdán az MTI-t.
