Néhány hete derült ki a Szegedi Tudományegyetem új kutatása nyomán, hogy amennyiben az akut hasnyálmirigy-gyulladáson átesett betegek a kórházból történő hazaengedés után hónapokon, vagy akár egy éven át is megfigyelés alatt állnának, csökkenthető lenne a hazaküldés utáni halálozásuk.

A Gastroenterology folyóiratban publikált eredmények szerint ugyanis az akut hasnyálmirigy-gyulladásból a kórházban 2–5 százalékos halálozási aránnyal kezelhetők a betegek – de ezután az első három hónapban még 3, az első évben pedig 5,4 százalékos lesz a halálozási arány, vagyis szinte ugyanannyian halnak meg a gyulladással összefüggő betegségekben, mint a kórházi időszakban.

„Nagyon sok kutatás zajlik annak érdekében, hogy ezt a 3 százalék körüli halálozást néhány tizedszázalékkal csökkenteni tudjuk, de vajon tudunk-e bármit is arról, hogy mi történik a betegek másik 97 százalékával, akik túlélik az akut szakaszt?” – kérdi a tanulmányt jegyző Hegyi Péter kutatóorvos, a Semmelweis Egyetem Transzlációs Medicina Központjának és Pankreász Betegségek Intézetének igazgatója a Magyar Tudományos Akadémia weboldalán.

Új remény csillant fel a hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben

A hasnyálmirigyrák elleni küzdelemben nyithat új utakat az egerekkel végzett kísérlet, mellyel egy, a daganat növekedésében kulcsszerepet játszó összetevőt azonosított.

A kutatók érzékelték, hogy a pankreatitiszes gyógyult betegek egészsége mégsem áll helyre, miután hazaengedték őket a kórházból – a betegek adatainak gyűjtéséhez még 2011-ben láttak neki, akkor azonban még a kezelés hatékonyságának a növelése volt a cél.

Amikor a hazabocsátott betegek kórtörténetét és mortalitását először grafikonon ábrázolták, a látottak valósággal sokkolták a kutatókat: nyilvánvaló volt, hogy a kórházból távozott betegek közül többen haltak meg az azt követő első évben, mint az akut hasnyálmirigy-gyulladás következtében a kórházban.

Az utóbbi két évben több mint hatvan kutató dolgozott az adatok gyűjtésén és értékelésén. Hegyi Péter szerint mára nyilvánvalóvá vált, hogy e kezdeti eredmények csupán a jéghegy csúcsát jelentik, és még rengeteg, hasonlóan megdöbbentő részlet rejlik mögöttük, amelyek hasonló jelentőséggel bírhatnak a betegellátásra, és új kutatási területet nyitnak meg a pankreatitisz vizsgálatában.

Egereket már sikerült megvédeni a hasnyálmirigyráktól, embereknél is beválhat

Kanadai tudósoknak először sikerült kimutatniuk állatkísérletekben a kapcsolatot a magas inzulinszint és a hasnyálmirigyrák között.

„A hasnyálmirigy-gyulladás rendkívül összetett betegség, hiszen a sejtelhalás és a gyulladás folyamatai keverednek benne (nekroinflammatorikus betegség). E két folyamat együttesen határozza meg a betegség kimenetelét – mondja Hegyi, megjegyezve, hogy a szívinfarktushoz és a stroke-hoz hasonlóan a sejtelhalás (illetve a mitokondriáis károsodás) játssza a főszerepet a betegség korai szakaszában. „Az egyik különbség az, hogy itt a mitokondriumok nem az oxigénhiány következtében állnak le, hanem az alkohol, a zsírsavak, a dohányzás miatt. A másik nagy különbség pedig az, hogy a szív- és érrendszeri betegségekben nem játszik szerepet a gyulladásos válasz, a hasnyálmirigy-gyulladásnál azonban szörnyű citokinvihar keletkezik”– magyarázza a tanulmány szerzője.

Ez utóbbi nagyon gyorsan szétterjed a szervezetben, és gyakorlatilag minden szervet károsít, mely a fő utólagos halálozási ok a pankreatitiszes betegek esetében. Ugyan azt már már korábban is felismerték, hogy helyi nekrózis esetén gyakrabban mennek vissza a betegek a kórházba, mert otthon belázasodnak, bakteriális fertőzés alakul ki náluk, és sokan az antibiotikum-kezelés dacára e fertőzésben is meghalnak. „Azt azonban előttünk senki nem ismerte fel, hogy a szívelégtelenség kockázata is megnő náluk” – mondja a szakember, aki arra is kitér, hogy ennek hátterében az állhat, hogy két külön orvoscsoport látta el a beteget a pankreatitisz és a szívbetegség miatt.

Mesterséges hasnyálmirigy segíthet a cukorbetegeken

Engedélyezte egy olyan eszköz forgalmazását az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerbiztonsági Felügyelet (FDA), amely folyamatosan ellenőrzi viselője vércukorszintjét, és automatikusan adagolja a szükséges mennyiségű inzulint.

Mint az eredmények alapján hangsúlyozza, egyértelmű, hogy míg a betegség korai szakaszában a nekrózis a domináns, ezért úgy lehet megelőzni, ha nem fogyaszt az illető alkoholt, zsíros ételeket, és nem dohányzik, addig a második fázisban, a hazabocsátás után a gyulladás lesz erőteljesebb, így a komplikációk megelőzése érdekében e gyulladást kell kezelni.

Hegyi Péter szerint egyértelmű, hogy változtatni kell a betegmenedzsmenten – a hazaküldött betegeket „minél hamarabb vissza kell rendelni kontrollvizsgálatra, mert immár tudjuk, hogy rendkívül veszélyeztetett csoportba tartoznak”.