A tudósok eddigi feltételezése szerint az arany a neutroncsillagok ütközése során képződik. A kutatók még 2017-ben figyeltek meg egy ilyen eseményt, amely során a vasnál nehezebb anyagok – többek között arany – keletkezett. Egy friss tanulmány szerint azonban más lehet a magyarázat.
A NASA Instagram-oldalán több olyan kép is sorakozik, melyeket hosszú percekig lehet nézegetni. A Cygnus szupernóva lökéshulláma például ilyen.
Igazán különleges formát vett fel két, egymásba olvadó csillag 150 fényévre tőlünk.
A korábbinál hatszor erősebb kozmikus gammasugárzást mértek a tudósok a tibeti csillagvizsgálóban.
Eddig ismeretlen szupernóvát fedeztek fel, amely példátlanul újszerű betekintést enged egy erőteljes csillagrobbanás első pillanataiba.
Egy magyar részvétellel zajló amerikai–japán kutatás eredményei szerint egyes kémiai elemek olyan arányban fordulnak elő a galaxishalmazokat kitöltő gázokban, mint a Napban. Vagyis a világűr átlagos vegyi összetétele – a mangánt, nikkelt, vasat és krómot illetően – megegyezik a mi Napunk összetételével.
A csillagászok augusztusban olyan gravitációs hullámokat észleltek, mint előtte még soha. A teleszkópokkal sikerült megfigyelni a jelenséget, amely miatt létezik többek között az arany, az ezüst és a platina is. A felfedezés sok mindent megváltoztathat.
Szokatlan kettős csillagrendszert találtak egy csaknem kétezer éve felfedezett szupernóva által kibocsátott köd maradványaiban. A nemzetközi kutatócsoport reméli, hogy felfedezése révén többet sikerül megtudni a csillagok fejlődéséről és az univerzum tágulásáról.
Az eddigi legtávolabbi, több mint tízmilliárd fényévnyire lévő szupernóvát fedezték fel amerikai csillagászok, akik azt remélik, hogy a világegyetem "ifjúkorában" felrobbant csillag tanulmányozása egyfelől rávilágíthat a sötét energia, az univerzum gyorsuló tágulásáért felelős rejtélyes erő természetére, másfelől adalékot szolgáltathat arra, hogy miként mentek végbe a kozmikus csillagrobbanások az univerzum kialakulásának boszorkánykonyhájában.
A legtávolibb, tízmilliárd fényévnyire lévő szupernóvát fedeztek fel amerikai csillagászok, akiknek reményei szerint a világegyetem ifjúkorában felrobbant csillag az úgynevezett sötét energia, az univerzum gyorsuló tágulásáért felelős rejtélyes erő természetére világíthat rá.
A más részecskék tömegéért felelős "isteni" Higgs-bozonhoz hasonlatos részecske játszhat közre a szupernóva-robbanásokban - állítják brit kutatók, akik elméletüket az Európai Nukleáris Kutatási Szervezetben (CERN) tesztelik majd.
Fényes szupernóvát, a Napnál nagyobb tömegű csillag ellobbanását kapta lencsevégre az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) és az Európai Űrügynökség (ESA) Hubble-űrteleszkópja.
