A nemzetközi kutatócsoport a The Astrophysical Journal című folyóiratban mutatta be eredményeit. A tudósok a csillagrobbanás első óráiból származó jeleket észleltek a fényben.

A csillagászok régóta próbáltak részletes adatot szerezni a robbanások kezdeti pillanatairól. Első alkalommal februárban sikerült felfedezniük egy Ia-típusú szupernóvát robbanása első napjaiban. Ilyen, Ia-típusú szupernóva alkotja a körülöttünk lévő elemek jelentős részét, de a mechanizmusok, amelyek egy Ia típusú szupernóva robbanását idézik elő, meghatározhatatlanok – fejtették ki a kutatók.

Az ASASSN-18bt nevű szupernóva szokatlanul nézett ki az első napokban. "Sok szupernóva esetében fokozatosan növekszik az általuk kibocsátott fény mennyisége" – mondta Maria Drout, a Torontói Egyetem munkatársa, a tanulmány egyik szerzője. "Ebben az esetben azonban tisztán látható, hogy valami szokatlan és izgalmas történik a kezdeti időkben, valamilyen váratlan pluszemisszió."

Az Ia szupernóvákról úgy vélik, hogy egy fehér törpecsillag termonukleáris robbanásából származnak, egy napszerű csillag hagyta hátra halott magját, amikor elfogyott nukleáris üzemanyaga. Ezért a fehér törpéhez egy kísérőcsillagtól származó anyagnak kell hozzáadódnia a robbanáshoz. A kísérőcsillag természete és az, hogy hogyan szállítódik az üzemanyag, régóta vita tárgyát képezte tudományos körökben.

A tudósok azt feltételezték, hogy a pluszfény, amelyet a szupernóva korai időszakában észleltek, származhat egy társcsillagával ütköző, felrobbanó fehér törpétől. Ugyanakkor az ASASSN-18bt kezdeti fényessége nem felel meg az előzetes jóslatoknak.

Az új felfedezés támogat egy új hipotézist, mely szerint két különböző fajtájú la-típusú szupernóva létezhet: azok, amelyek korai emissziót mutatnak és azok, melyek nem. "Úgy véljük, a szupernóva-robbanások sokkal összetettebbek, mint azt eddig véltük" – mondta Ben Shappee, a Hawaii Egyetem kutatója.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.