A szén-dioxid egy olyan üvegházhatású gáz, amelyik hozzájárul a globális felmelegedéshez. Egyre nagyobb mennyiségben kerül a levegőbe, nem is bírják megkötni a növények. Ezért is mondható áttörésnek amerikai kutatók fejlesztése, egy olyan port, amelyik képes megragadni a szén-dioxid molekulákat.
Az Antarktisz jegébe zárt buborékok alapján sikerült megnézni, milyen lehetett a légkör az 1300–1700-as évek között. Ezek alapján úgy tűnik, hamarabb kezdődött a felmelegedés, mint eddig gondolták a tudósok.
Egyharmaddal fogják növelni fotoszintézisük mértékét az idős tölgyfák válaszul a légköri szén-dioxid 2050-re várható átlagos növekedésére – derítették ki a Birminghami Egyetem kutatói.
Újabb veszélyes mérföldkőhöz érkezett a légkör szén-dioxid-koncentrációja májusban; 50 százalékkal magasabb volt, mint az iparosodás kezdetén, és a növekedés aránya nagyobb, mint valaha – jelentette be az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA).
Rekordszintűre emelkedett a légköri szén-dioxid-koncentráció 2018-ban az ENSZ új jelentése szerint. Utoljára hasonló szén-dioxid-érték több millió éve lehetett.
Az iparosodás előtti korszakhoz képest 6,5-7 Celsius-fokkal is emelkedhet a Föld felszíni átlaghőmérséklete 2100-ig, amennyiben a globális szén-dioxid-kibocsátás üteme nem változik – derült ki két neves franciaországi kutatóközpont egymástól független klímamodelljeiből.
A korábbi adatokhoz képest sokkal több szén-dioxidot nyelnek a szárazföldi növények egy új kutatás szerint. A tudósok mindebből arra következtetnek, hogy az anyaföld is megérezte a klímaváltozást, és foggal-körömmel küzd ellene. A kérdés az: meddig képes rá.
Az elmúlt tíz év átlagát 50 százalékkal haladja meg a légkör szén-dioxid-koncentrációjának növekedése, ami nem csak az El Niño időjárási jelenségnek köszönhető, ezzel pedig olyan szintre jutottunk, amilyenre évmilliók óta nem volt példa.
