Egyelőre a kutatók sem értik a pontos miértjét, de úgy tűnik, aki valamilyen – főleg légúti – allergiában szenved, az kisebb valószínűséggel kapja el a koronavírust, mint más.
Egy új kutatás eredményei azt mutatják, hogy Kanadában és az Amerikai Egyesült Államokban is jóval hosszabb, és intenzívebb pollenszezont eredményez a változó éghajlat.
Bizarr ötletnek tűnik Kínába sót eladni, mégsem lehetetlen. Az egészségügyi célra kifejlesztett száraz sóterápia akár bomba üzlet is lehet.
Nem kicsiben focizik az Indiso, egyből Kínában kezdi a nemzetközi terjeszkedést.
Az Országos Környezetegészségügyi Intézet előrejelzése szerint a hétvégén a parlagfű pollenkoncentrációja országszerte elérheti a nagyon magas szintet - közölte az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szombaton az MTI-vel.
Egy arizonai férfi azt hitte, hogy krónikus szénanáthája van, ám kiderült, hogy valójában az agyvize szivárgott állandóan az orrán keresztül.
Csütörtökön melegfronti hatás érvényesül, a feltámadó széllel tovább enyhül az idő. A napokban a szénanáthás tünetek felerősödhetnek.
Károsíthatja az asztmások, szénanáthások egészségét a beltéri ruhaszárítás, mert túlzottan megemeli a páratartalmat - áll egy skót építésziskola tanulmányában.
Olcsóbb és jobb módszerrel állítottak elő szénanátha elleni vakcinát brit kutatók. Az Imperial College London és a King's College London kutatói új megközelítést alkalmaznak a szénanátha kezelésére, melyet az első tesztekben 30 páciens bevonásával próbáltak ki - számolt be a BBC.
Tisztázzunk valamit: mi utazók szuperhősök vagyunk. Rendben? Vajon Superman lemondta bármelyik útját azért, mert kriptonitból faragták a kilométer köveket az út szélén?
Európai kutatók kimutatták, hogy virágpor és virágpor között nagy különbség lehet. A tizenegy európai országban végzett Hialine-tanulmány a szénanátha három leggyakoribb kiváltó tényezőjének, a nyír, a fűfélék és az olajfa virágporának allergizáló potenciálját vizsgálta.
A Yale Egyetem kutatói a Nature szakfolyóiratban megjelent tanulmányukban jó hírrel szolgálnak mindazoknak, akik tavasszal a parlagfüvet, a fákat és a fűféléket átkozzák állandó köhögésük, tüsszögésük és orrfolyásuk miatt: a szakértők szerint a szezonális allergiák azt jelezhetik, hogy az immunrendszerünk pontosan azt teszi, amire a természet megalkotta – megvéd bennünket a környezeti toxinoktól, amelyek sokkal károsabbak, mint a virágpor.
Növelheti a gyerekeknél az asztma és a szénanátha kockázatát, ha a kismama várandósan a zsírszegény joghurtot részesíti előnyben - idézte amerikai kutatók dániai adatokon alapuló megállapítását a BBC hírportálja.
Meglehetős késéssel és igencsak spórolósan kezdték el a közellenségnek kikiáltott parlagfű irtását az idén.
A szénanátha a lakosság 10-15 százalékát érinti, ezzel a leggyakoribb allergiás megbetegedés. A reklámok és a különböző hirdetések egyaránt azt sugallják, hogy a panaszok könnyedén kezelhetők, a valóságban azonban mindez mégsem ennyire egyszerű.
Nem kell ahhoz kimozdulnunk a fővárosból, hogy parlagfüves területet lássunk, a növény pollenjére érzékenyek pedig anélkül is érzékelik a szezon kezdetét, hogy vizuális élményük lett volna. És nincsenek kevesen, becsült adatok szerint legalább 2 millió ember szervezete lázad a parlagfű ellen.
A szén-dioxid kibocsátás miatt nőhet a pollenkoncentráció az európai nagyvársokban – állítja az egész kontinensre kiterjedő új vizsgálat, amelyről a BBC is beszámolt.
A szénanátha tökéletes kezelési módja az lehetne, ha a kiváltó allergént teljesen ki tudnánk iktatni az életünkből. Mivel az előbb említett módszer kivitelezhetetlen, nem marad más hátra, mint a legmegfelelőbb gyógyszerek használata az allergiás tünetek fellobbanása idején. Nem árt azonban néhány dologra odafigyelnünk, különösen, ha először öngyógyítással próbálkozunk.
Az épp szezonjába lépő szénanátha (rinitisz) és az allergiás asztma szoros összefüggésben áll egymással, minden 3-4. szénanáthás egyén asztmás lesz.
Elképesztő a betegség terjedésének gyorsasága – figyelmeztetnek szakértők, amikor az allergiáról esik szó. Míg az évezred első éveiben még úgy gondolták, hogy az Európai Unió területén minden negyedik gyerek lesz allergiás, a mai álláspont szerint már az tűnik reálisnak, hogy minden harmadik.
