Ilyen a világ legdrágább chipse
A luxus burgonyasziromnak természetesen díszdoboz is jár.
Anyai nagyapám családjának vendéglője volt az Üllői úton, szemben a Ludovikával. Nagypapa egyszer még fiatalkorában ide hívta meg egyik hölgyismerősét egy huszár rostélyosra, amit a leányzó, azt valami különleges ételnek gondolva, örömmel elfogadta az invitálást. Képzelhetjük, mekkora volt a csalódása, amikor kiderült számára, hogy az elegáns név egy akkoriban közkedvelt sörkorcsolyát, a fokhagymás zsíros pirítóst takarja. Arról nem szól a családi krónika, hogy, mi lett az este vége, de az biztos, hogy a történet női szereplője nem a nagyanyám volt.
Mit szépítsük a dolgot: a szilveszter igazi célja és értelme, hogy az ember tisztességgel átpoharazza magát az újévbe. Oknak épp elég, hogy végre vége van a pocsék óévnek, meg az örök remény, hogy az újban minden jobb és szebb lesz. Utóbbihoz pedig, lássuk be, évszázadok óta az alkoholos italok fogyasztásán keresztül vezet az út
Az szinte teljesen bizonyos, hogy aki megfordult már Prágában, vagy akár cseh kocsmák bármelyikében, az találkozott az újabban nálunk is fel-feltűnő, ecetes lében pácolt cseh szafaládéval, közismertebb nevén az utopeneccel, azaz vízbefulladttal.
Csapszék, csehó, ivó, késdobáló, krimó, lebuj, talponálló. Melyikbe mennénk be szívesen? Egy söntésbe minden további nélkül betámasztunk egy pofa hideg sörre. Pláne, ha belga.