#társadalom



Több, mint egy hosszúra nyúlt rossz nap – a depresszió hatása az élet minden területét érinti

Mindenki számára ismerős érzés, különösen az őszi időszakban, amikor rövidülnek a nappalok, egyre hűvösebb és nyirkosabb az idő: egyszerűen nehezünkre esik kikelni az ágyból, kedvetlenek, bágyadtak és rosszkedvűek vagyunk. Csökken a teljesítményünk, elszigetelődünk a szeretteinktől, egyre jobban izoláljuk magunkat a külvilágtól. De mi történik akkor, ha ez az állapot nemcsak napokat érint, hanem heteken, hónapokon át tart?


Egy másik testtel és egy másik élettel kell továbbmenni – mi történik a nőkkel a mellrákból való gyógyulás után?

Amikor valaki túl van a műtéten és a kezeléseken, kívülről úgy tűnhet, hogy lezárult a betegség legintenzívebb időszaka. Sok nő számára azonban ekkor kezdődik egy újabb, kevésbé látható időszak: alkalmazkodni kell a megváltozott testhez, a kiújulástól való félelemhez, illetve a szexualitás, a munka és a hétköznapok átrendeződéséhez. Prof. Dr. Kahán Zsuzsanna onkológus, sugárterapeuta és Halom Borbála, a Mellrákinfó Egyesület alapító-elnöke segítségével annak jártunk utána, mit jelent valójában tovább élni a mellrák után.



Egy nap alatt több ezer megkeresés zúdult a levéltárra, de mit és hogyan tudhatunk meg az ügynökakták mögötti történetekről?

Szerdán rengetegen szembesülhettek hozzátartozójuk vagy egy általuk ismert személy érintettségével, ami többnyire újabb kérdéseket vet fel. A megnyitott ügyaktákat őrző intézmény levéltári főosztályának vezetőjét, Vörös Gézát kérdeztük, hogy mit és hogyan lehet még megtudni a beszervezett emberek múltjáról. És egyáltalán bírja-e a levéltár, ha tömegek vetik magukat a múlt titkaira?


„Kívülről sikeresnek tűnhetünk, miközben belül már rég kimerültünk” – gyógyulás a kiégésből

Tresó Bernadett saját tapasztalatából tanulta meg, milyen könnyű természetessé tenni a túlterhelést, és milyen nehéz időben észrevenni, hogy elfogytak a tartalékaink. Ma vállalati transzformációs szakértőként azt látja, hogy az AI egyszerre teheti hatékonyabbá és mentálisan megterhelőbbé a munkát. Arról kérdeztük őt, mit kezdünk a technológiával megspórolt idővel, hogyan változhat a szakmai identitásunk, és miért nem jelenti azt a reziliencia, hogy mindent ki kell bírnunk.





Egy kávé egy egész asztalért órákon át? Egyre több budapesti kávézó mond nemet

Sok vendéget zavar, amikor rég nem látott ismerősével beül egy helyre egy kávéra, és a másik asztalnál emelt hangon online értekezlet zajlik. Sok vendéglátóst pedig az zavar, hogy az órákig mítingelő vendég csupán egy eszpresszó áráért foglalja a teret. Nemrégiben laptophasználatot visszaszorító intézkedéseket vezettek be több budapesti helyen is, így már nem lehet a nap bármely órájában vagy a kávézó teljes területén órákig dolgozgatni és az asztalt elfoglalni. De miért csinálják ezt egyes vendégek, és hogyan lehet közösen kialakítani egy vonzó kávéházi kultúrát?



A nők havonta egy teljes munkahéttel többet dolgoznak otthon, mint a férfiak

A nők Magyarországon naponta átlagosan 75 perccel több időt töltenek háztartási munkával, mint a férfiak, miközben a kisgyerekes anyák munkába való visszatérését a bölcsődei férőhelyek hiánya és a rugalmas foglalkoztatás szűkössége is nehezíti. Gyurkó Helga fejlesztési szakemberrel arról beszélgettünk, mennyire valódi választás, hogy ki marad otthon a gyerekkel, és hogyan lesz a családon belüli munkamegosztásból hosszú távú karrier- és kereseti hátrány.


Andrew J. Scott: Nagyon különböző módon öregszünk, a 65. születésnap nem tesz mindenkit egyformán időssé

Két ember ugyanazon a napon töltheti be a 65-öt úgy, hogy az egyik még egészséges, aktív és dolgozni szeretne, a másik pedig már évek óta betegségekkel és csökkenő munkaképességgel él. Andrew J. Scott közgazdász szerint a hosszabb élet önmagában ezért még nem társadalmi nyereség: az számít, mennyi egészséges év jut nekünk, és milyen lehetőségekkel érkezünk meg az időskorba. Magyarországon ezt különösen élesen mutatják az egészséges életévekben látható regionális különbségek.


A szegénység milliónyi arca: Miért nem elég pusztán akarni a felemelkedést?

Az egyik legnagyobb tévedés a szegénységgel kapcsolatban, hogy a jelenségre pénzügyi helyzetként tekintünk. Mintha a probléma ott kezdődne, hogy kevés a pénz, és ott is érne véget. A szegénység azonban nem a pénz függvénye, hanem egy folyamat - mutat rá Különben mind elbukunk című könyvében Orsós Lajos társadalmi kommunikációs szakértő. Szerkesztett részlet.





Több nagyvárosban is összecsaptak a francia tüntetők a rendőrséggel – képek

Több tucat embert őrizetbe vettek szombaton a francia nagyvárosokban kitört zavargásokon, az egykori sárgamellényes mozgalom által a megélhetési problémák miatti tiltakozásul meghirdetett köztéri demonstrációk kezdetén, miközben a közoktatás alulfinanszírozottsága miatt egy hónapja tüntető középiskolások is újból utcára vonultak.