Az önálló kormányzattal bíró, de hivatalosan Kínához tartozó sziget képviseleti irodát nyitna Észtországban. A másik két balti államban már van tajvani képviselet.
Az üzleti szektor aggályai túlterjednek a hirtelen fellángolt közel-keleti konfliktuson, hasonlóan széleskörű kockázati aggodalom forrása a kínai-tajvani viszonyrendszer.
Az Egyesült Államok most először adott pénzt és nem hitelt olyan entitásnak, amit az ENSZ sem ismer el.
A tajvani elnökválasztás egyik jelöltjének hívei állítólag toalettpapírral vesztegették meg a választókat.
Ezt hangsúlyozta a háromnapos biztonságpolitikai fórum kínai vezérszónoka, aki a nemrég leváltott hadügyminiszter helyett Kínát képviseli a tanácskozáson, ahol a Pentagon küldöttsége is részt vesz.
Az Európai Parlamentben fokozódik az ellenállás az EU-s pénzekre vonatkozó esetleges megállapodással szemben, írja a Süddeutsche Zeitung. A Neue Zürcher Zeitung Szerbia EU-tagsági esélyeit latolgatja. A Wall Street Journal szerint Kína esetleges Tajvan elleni támadása minden eddiginél súlyosabb válságot eredményezne. A Times szemleírója aláhúzza, a gázai háború stratégiai lehetőséget kínál az orosz elnöknek. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A techmilliárdos Kína „szerves részének" titulálta a szigetet. A tajvani külügyminiszter Musk saját felületén, az X-en tette helyre a Pekinggel flörtölő üzletembert.
Az ország komoly demográfiai problémáját így orvosolná Terry Gou, a Foxconn alapítója.
Mintegy nyolcezer embert evakuáltak és legalább 226 ezer háztartás maradt áram nélkül.
A kilencvenes évek végén Peking dobott mentőövet az akkor a csőd szélén támolygó techvállalatnak, mely aztán masszívan alapozva a távol-keleti nagyhatalomra, néhány éven belül leuralta a világot. Csak közben Kína olcsó összeszerelő üzemből komoly partnerré vált, Tim Cookéknak így most extra kihívás szakítani vele. Pedig az egyre romló USA–Kína-viszony és az egyre meredekebb tajvani helyzet miatt muszáj. Mivel a legfejlettebb chipeket Tajvan, a legnagyobb gyárakat Kína adja a vállalatnak, ha Hszi Csin-ping kiadná a parancsot a szigetország lerohanására, az Apple óriási gondba kerülne.
Tajvanból nem lesz Ukrajna – hirdeti Terry Gou.
A fő szerződő fél az F-16-osokat gyártó amerikai cég lesz.
A Nyugat immár távolságot tart Kínától, már csak azért is, mert egyre valószínűbb, hogy Peking lerohanja Tajvant. Emiatt a külföldi cégek kétszer is megfontolják, vigyék-e a pénzüket Kínába. A gazdasági válság pedig még lökést is adhat Hszi Csin-ping elnök-pártfőtitkár terjeszkedési terveinek.
Várhatóan, de dühösen reagált Kína arra, hogy William Lai tajvani alelnök hivatalos paraguayi látogatásáról hazatérve megállt az USA-ban.
Bajkeverőnek nevezte vasárnap a kínai külügyminisztérium William Laj tajvani alelnököt, aki paraguayi látogatása előtt kitérőt tett az Egyesült Államokba. Az amerikai látogatás ellen Kína már korábban is tiltakozott.
Nő a Tajvan elleni támadás és a hazai elnyomást is fokozhatja Peking. Soha nem hoz jólétet az olyan kapitalizmus, amely gyengíti bankok hitelezési képességét, mondják a kudarcot vallott olasz különadótervre. A Financial Times vezércikkben javasolja a brit kormánynak, hogy térjen vissza az EU tudományos együttműködési programjához. Válogatás a világsajtó írásaiból.
Kína számára a fegyveres viszály egyszerűen nem annyira fontos, azt úgy tekinti, hogy csupán mellékhadszíntér az USA-val fennálló konfliktusban, írja Leonard, de ez csak a szempontok egyike.
Csak Pekingben a múlt héten lehullott eső mennyisége 140 éves rekordot döntött meg.
Tajvan már független és szuverén, nem kell, hogy kikiáltsa a függetlenségét, aminek esetére Peking háborúval fenyeget – szögezte le Shih-Chung Liu, Tajvan budapesti képviseleti irodájának vezetője, de facto nagykövete. Az ukrajnai háború tanulsága szerinte az, hogy Tajvannak olyan elszántságot és erőt kell mutatnia Kína felé, hogy azt eltántorítsa minden felelőtlen lépéstől, s ebben bírja az USA támogatását. Egy esetleges katonai konfliktus minden eddiginél nagyobb globális chiphiányt okozna, aminek Magyarország is meginná a levét.
