Kína 41 katonai repülőgépe és drónja, illetve hét hajója közelítette meg Tajvant, és a légi járművek egy része át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Tajvan és Kína között.
A csütörtökön kezdődött G7-csúcstalálkozó és az azt megelőző napokban bejelentett újabb gazdasági szankciók egyik fő célja, hogy Kínát eltántorítsák Oroszország háborús támogatásától. Az ukrajnai invázió óta Moszkva számára Peking létfontosságú szövetségessé vált, gazdasági, politikai és katonai értelemben is. Eközben Kína stratégiai pozíciókat szerzett Oroszországgal szemben, növelve saját globális befolyását is. Arra azonban figyel, hogy mindezért túl nagy árat ne fizessen, nem rúgná össze a port túlságosan a Nyugattal Moszkva miatt.
A kínaiak az országuk és a szomszédaik közötti vitába való amerikai beavatkozást sérelmezték, Washingtonnak meg az a baja, hogy Kína mostanra rendszeresen végez hadgyakorlatokat Tajvan körül.
Feszült a helyzet Kína és Tajvan között, ami több szempontból is aggasztja a nyugati világot. Például azért, mert Tajvanon található a világ fejlett chipgyártó kapacitásának nagy része. Nem szeretnék, ha ez kínai kézre kerülne, ezért is tesz távolról történő tiltásra alkalmas kapcsolót a berendezések gyártója a gépekbe.
A napokban Kína “büntető hadgyakorlatot” tartott a sziget körül.
A kínai hadsereg közleménye szerint ezzel büntetik Tajvant, amiért egy veszélyes szeparatistát választottak elnöknek.
Kína 18 katonai repülőgépe és négy hajója közelítette meg Tajvant, és a repülőgépek több mint fele át is lépte a Tajvani-szoros úgynevezett középvonalát, ami feltételes demarkációs vonalnak számít Kínával szemben.
Mindez közvetlenül azután történt, hogy Antony Blinken amerikai külügyminiszter Kínában tárgyalt.
Mike Johnsonnak, a képviselőház republikánus elnökének pálfordulása is kellett ahhoz, hogy az USA újra adjon katonai segítséget Ukrajnának.
Ukrajna, Izrael és Tajvan is támogatást kap.
Az évtizedes tudatos tervezés mellett a szerencse is segített a tajvaniaknak múlt héten, ezért követelt viszonylag kevés áldozatot a súlyos földrengés. A siker kulcsa a korrupció- és kompromisszummentes építkezés, a begyakorolt vészforgatókönyv, a mindig félig töltött telefon, no meg az ágy mellé készített zseblámpa és fejsze.
A tajpeji tetőteraszon lévő medence vize a földrengés közben a felhőkarcoló oldalán ömlött lefelé, amikor az országot az elmúlt 25 év legerősebb földrengése rázta meg.
A Taipei 101 nevet viselő felhőkarcoló 2004-ben készült el, és akkor a legmagasabb épület volt a világon.
Kaia a gazdáival együtt átélte a katasztrófát, szerencsére sérülések nélkül. A rengésről videót is posztoltak.
A sziget szeizmológiai központjának korábbi vezetője szerint a rengés a Hirosimát ért atomtámadás 32-szeresének megfelelő energiát szabadított el.
Sőt, a világ legnagyobb félvezetőgyártójának, a TSMC-nek a dolgozói már visszatértek a gyárakba ellenőrizni, hogy minden rendben van-e.
Épületek dőltek össze a fővárosban, Tajpejben és a sziget keleti felében található Hualienben. A rengések következtében Japánban szökőárveszélyre figyelmeztettek a hatóságok.
Tajvan szerint Kína korábban drónokkal kémkedett a katonai bázisai után, ezért egy új fegyverrel szerelik fel a hadsereget.
Henry Kissinger már a 70-es években megmondta, hogy nem szabad úgy tenni, mintha Kína és Oroszország tisztességes partnerré válhatna, idézi az amerikai külpolitika néhai kulcsemberét Ferguson.
