Strasbourgban támadják meg a sztrájkjog kiüresítését a magyar pedagógusok
Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörtényt a jog korlátozása, a civilek szerint igen.
Az Alkotmánybíróság szerint nem sérti az Alaptörtényt a jog korlátozása, a civilek szerint igen.
Tanulságos tárgyalási nappal folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott hat tanár munkaügyi pere. Tanúként idézték be az iskola igazgatóját, aki azt mondta, hogy a kirúgások után a földrajz fakultációt fel kellett oszlatni, németül biológiát tanító kolléga azóta sincs, több osztály is osztályfőnök nélkül maradt, a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában. A tankerületi igazgató szerint ő nem pikkelt a Karinthyra, és azt is tudja, hogy a hozzájuk tartozó iskolákra tízszer ennyit is lehetne költeni.
Tanárok, diákok és civil szervezetek tüntettek Pintér Sándor kartonszobrával együtt, mert szerintük a kormány „szórakozik” a béremelésekkel. Az államtitkár szerint most kiderült, hogy nem is a béremelésért tüntetnek.
Kozma Ákos hivatalát egy nem nevesített civil szervezett kereste meg az ügyben.
Az Országos Közös Akarat néven összefogó több tucat szervezet tart felkészítő demonstráció péntek délután a Parlament előtt. Ezzel készülnek diákok, pedagógusok, szülők és civil szervezetek, érdekvédők a következő nagy tüntetéshullámra.
Elhivatott és tehetséges tanárok pályáját törte ketté a státusztörvény. László, Mónika és Éva könnyeikkel küzdve mesélték el, milyen nehéz volt meghozniuk azt a döntést, hogy ebben az oktatási rendszerben nem tanítanak tovább. Most mindhárman azon vannak, hogy feldolgozzák hivatásuk elvesztését, és új munkát találjanak maguknak.
A Civil Közoktatási Platform felháborodott, hogy a törvény részleteinek egyeztetéséből kihagyták őket és nehezményezik, hogy továbbra se tudják, pontosan mennyivel és mi alapján emelkedhetnek a bérek.
Megjelent a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezete. A tanári fizetéseknél a Belügyminisztérium óriási mozgásteret hagyott az iskolák fenntartóinak, elképzelhető olyan helyzet, hogy két, ugyanolyan sávba tartozó tanár közül az egyik majdnem háromszor annyit keres, mint a másik. A szakszervezet attól tart, hogy teljesen szubjektíven fognak arról dönteni, ki mennyit keres. Jön a küzdelem a tanárhiánnyal, és a tanári eskü is. Mutatjuk a részleteket.
Ötből két kérdés volt eddig versenyben, végül ezekhez sem kezdhetik meg az aláírásgyűjtést.
Pankotai szerint ugyanaz az ember fenyegethette őt meg, mint Jámbor András országgyűlési képviselőt.
Az ellenzéki párt az üres Karmelita előtt kordont bontott, majd a szintén üres Belügyminisztérium elé vittek egy koporsót is – ami a turistákat lepte meg a legjobban.
Fel sem merült, hogy az iskolájából ne csatlakozzon mindenki a sztrájkhoz, még az igazgató is támogatta a tiltakozást, mondta hvg.hu-nak adott interjújában Lukács János kolozsvári gimnáziumi tanár, a sikeres romániai tanártüntetések résztvevője. „Szomorú vagyok a magyarországi eseményeket látva", mondta arról, hogy míg Romániában a pedagógusok a három hétig tartó sztrájkkal és tüntetésekkel elérték, hogy lényegesen megemeljék az ottani tanárfizetéseket, a magyar parlament a szakszervezetek, diákok, szülők és ellenzéki politikusok tiltakozása ellenére a napokban elfogadta a státusztörvényt.
Soproni Tamás polgármester szerint az önkormányzat tömködi be az állam által hagyott lyukakat.
Kevesen, de egész nap tüntettek a státusztörvény elfogadásának napján. Kedden a diáktüntetések korábbi jellegzetes lelkesedése is hiányzott. Helyzetjelentés a Kossuth térről.
Kedden elfogadta a parlament a hosszú hónapok tiltakozásait kiváltó státusztörvényt, miközben a Kossuth téren pár tucat pedagógus, diák, és a gyerekek jövője miatt aggódó szülő gyűlt össze.
Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény – ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak. Több ezer tanárról van szó, miközben 1800 üres állás van jelenleg is. Az általunk megkérdezett tanárok ráadásul messze nem az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának, a ki nem fizetett túlórák, használhatatlan tankönyvek és elavult módszertan mind hozzájárul a tömeges felmondásokhoz.
A törvényjavaslat elfogadása előtt kaptak egy apró engedményt a pedagógusok. Viszont az általuk leghangosabban kritizált részei a törvénynek ugyanúgy megmaradnak.
Rendkívüli parlamenti ülést hív össze a kormány július első hetére.
Az iskola egyik felmondott oktatója szerint a státusztörvény arról szól, hogy a pedagógusokat most jól megbüntetik és neki ez volt az utolsó csepp a pohárban.