#tanársztrájk


Karinthys tanárok pere: az igazgató szerint az elbocsátás érvágás volt az iskolának, van, akit azóta sem tudtak pótolni
 

Karinthys tanárok pere: az igazgató szerint az elbocsátás érvágás volt az iskolának, van, akit azóta sem tudtak pótolni

Tanulságos tárgyalási nappal folytatódott a Karinthy Frigyes Gimnáziumból kirúgott hat tanár munkaügyi pere. Tanúként idézték be az iskola igazgatóját, aki azt mondta, hogy a kirúgások után a földrajz fakultációt fel kellett oszlatni, németül biológiát tanító kolléga azóta sincs, több osztály is osztályfőnök nélkül maradt, a francia csoportokat össze kellett vonni az iskolában. A tankerületi igazgató szerint ő nem pikkelt a Karinthyra, és azt is tudja, hogy a hozzájuk tartozó iskolákra tízszer ennyit is lehetne költeni.





Ennyi volt, tovább nem bírják – a státusztörvény miatt távozó tanárok sírva mesélik el történetüket
 

Ennyi volt, tovább nem bírják – a státusztörvény miatt távozó tanárok sírva mesélik el történetüket

Elhivatott és tehetséges tanárok pályáját törte ketté a státusztörvény. László, Mónika és Éva könnyeikkel küzdve mesélték el, milyen nehéz volt meghozniuk azt a döntést, hogy ebben az oktatási rendszerben nem tanítanak tovább. Most mindhárman azon vannak, hogy feldolgozzák hivatásuk elvesztését, és új munkát találjanak maguknak.




Közzétette a terveket a kormány: 400 ezer és másfél millió között kereshetnek a jövőben a tanárok
 

Közzétette a terveket a kormány: 400 ezer és másfél millió között kereshetnek a jövőben a tanárok

Megjelent a státusztörvény végrehajtási rendeletének tervezete. A tanári fizetéseknél a Belügyminisztérium óriási mozgásteret hagyott az iskolák fenntartóinak, elképzelhető olyan helyzet, hogy két, ugyanolyan sávba tartozó tanár közül az egyik majdnem háromszor annyit keres, mint a másik. A szakszervezet attól tart, hogy teljesen szubjektíven fognak arról dönteni, ki mennyit keres. Jön a küzdelem a tanárhiánnyal, és a tanári eskü is. Mutatjuk a részleteket.





Egy romániai tanár elmagyarázta, miért érték el három hét alatt azt, amit itthon másfél év alatt sem sikerült
 

Egy romániai tanár elmagyarázta, miért érték el három hét alatt azt, amit itthon másfél év alatt sem sikerült

Fel sem merült, hogy az iskolájából ne csatlakozzon mindenki a sztrájkhoz, még az igazgató is támogatta a tiltakozást, mondta hvg.hu-nak adott interjújában Lukács János kolozsvári gimnáziumi tanár, a sikeres romániai tanártüntetések résztvevője. „Szomorú vagyok a magyarországi eseményeket látva", mondta arról, hogy míg Romániában a pedagógusok a három hétig tartó sztrájkkal és tüntetésekkel elérték, hogy lényegesen megemeljék az ottani tanárfizetéseket, a magyar parlament a szakszervezetek, diákok, szülők és ellenzéki politikusok tiltakozása ellenére a napokban elfogadta a státusztörvényt.





 

"31 év tanítás után ősztől már a helyi járaton találkozhatnak majd velem buszsofőrként"

Pedagógus-életpálya törvény, státusztörvény, bosszútörvény – ezeken a neveken terjedt el az elmúlt hónapok legkitartóbb tiltakozássorozatát kiváltó jogszabály. A kormány kommunikációja szerint ez lesz a tanárok bérrendezésének és a pedagóguspálya népszerűbbé válásának első lépése, a lapunknak nyilatkozó szakmabeliek szerint ennek épp az ellenkezője igaz: rengetegen mondanak fel, vagy tervezik a felmondásukat, és váltanak egészen más pályára, mennek például külföldre idősgondozónak. Több ezer tanárról van szó, miközben 1800 üres állás van jelenleg is. Az általunk megkérdezett tanárok ráadásul messze nem az alacsony fizetéseket tartják a legnagyobb problémának, a ki nem fizetett túlórák, használhatatlan tankönyvek és elavult módszertan mind hozzájárul a tömeges felmondásokhoz.

Galicza Dorina, Lengyel Tibor Galicza Dorina, Lengyel Tibor