„Hitelét vesztette a megmozdulás", nem vesznek részt az országos tanársztrájkban a Brassó Utcai Általános Iskola dolgozói
Nyilatkozatukban azt írták, semmilyen célt nem értek el az eddigi akciókkal.
Nyilatkozatukban azt írták, semmilyen célt nem értek el az eddigi akciókkal.
A legnagyobb megmozdulás január 31-ére várható, ekkor már a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak.
Január 23-án országos sztrájknapok kezdődnek, van olyan vidéki város, ahol az összes gimnáziumból jelezték, hogy csatlakoznak az akcióhoz. De a legnagyobb megmozdulásra január 31-én lehet számítani, amikor a szakképzésben dolgozók is csatlakoznak az ülősztrájkhoz. A pedagógusok azt is követelik, hogy vonják vissza a kormányrendeletet, ami változtatott a tanárok kirúgásának szabályain.
Hétfőtől sztrájkolnak a tanárok, a minisztérium csak csütörtökön egyeztet velük.
Először novemberben írtak levelet az államnak és az egyetem vezetésének, de nem kaptak érdemi választ. Most a nyilvánosság előtt követelnek béremelést.
Mindkét pedagógus nehéz szívvel döntött a felmondás mellett, mint írták: „Nem szerettünk volna pályaelhagyókká válni, mégsem hagytak nekünk más lehetőséget”.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete cinikusnak, embertelennek és megfélemlítést célzónak nevezte az új kormányrendeletet.
Mire mehet ki az a rendelet, amely lehetővé teszi, hogy a tankerületek csak nyáron rúgják ki a polgári engedetlenségben részt vevő pedagógusokat? Készül a Nagy Nyári Leszámolás, vagy Pintér elengedte a gyeplőt, és azt akarja mutatni, hogy a tiltakozás annyira felesleges, hogy még csak retorzió sem jár érte?
Cinikusnak, embertelennek és megfélemlítést célzónak nevezte a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete az új kormányrendeletet.
Több időt kapnak az elbocsátásra a munkáltatók, ha szerintük a pedagógus megszegte a kötelezettségét.
December 31-én járt volna le a próbaideje, egy nappal korábban megszüntették a munkaviszonyát.
Tanársztrájkkal kezdődött a múlt év, s így lesz az idén is. A kormány a pedagógusok teljesítménymérésétől, a tanárok a kormány hozzáállásának változásától remélik a javulást. Utóbbinak halvány jelei sincsenek. Közben a magyar diákok negyede funkcionális analfabéta.
A zenész szerint a tanárok és a diákok tüntetéssorozata nem valódi szabadságot, hanem inkább politikai elköteleződést takar.
Egyre inkább adós az oktatásért felelős rendőrminiszter azzal a válasszal, hogy miért pont azt a 14 tanárt rúgta ki tavaly az állásából, akit kirúgott. Pintér Sándor azt mondta, ő csak a szabályokat tartotta be, de egyre inkább úgy tűnik: nincs itt semmilyen szabály.
Olvasónk szerint olyan szülők akcióztak, akik szolidaritásukról akarták biztosítani az oktatás ügyéért kiálló tanárokat.
Egy múzeumigazgatóból lett általános iskolai tanár a falusi pedagógusok helyzetéről, közoktatásról, a változtatás lehetőségéről. Vélemény.
Az alábbi írás Az én hetem-sorozatunk különkiadása, melyben szokásunktól eltérően nem mi adtunk kulcsszavakat, hanem Lackfi János választott öt olyan szót-témát, ami szerinte a leginkább jellemezte a 2022-es évet. Ezek a háború, a tanársztrájk, az ársapka, a focivébé, és a választások.
Továbbra sem találni logikát abban, hogy választották ki a decemberben elbocsátott 14 tanárt azok közül, akik polgári engedetlenséggel hívták fel a figyelmet az oktatás problémáira. Több mint 2000 „renitens” tanárt tart ugyanis nyilván a Belügyminisztérium. Most pedig az is kiderült, hogy a tankerületek kevesebb nem megtartott órát könyveltek el a valósnál.
Bár mint kiderült, a Nemzeti Pedagóguskar véleményét kikérték, a pedagógusok értékelésének új módját ismét a Pintér Sándor-féle rendészeti szemlélettel erőltetik rá a tanárokra. A tervezet sok kérdést vet fel, ám egy dologban minden tanár egyetért: ha nem lesz általános, jelentős béremelés, az egésznek semmi értelme, viszont újabb pedagógusokat űzhet el a pályáról.
Három tanár továbbra is a polgári engedetlenség eszközeivel támogatja a pedagógusok követeléseit a Pécsi Művészeti Gimnáziumban – írja a Népszava.