Ősszel a patikák és drogériák polcain előrébb kerülnek a C- és D-vitaminos dobozok, a reklámokban pedig megszaporodnak a bögrés, pléddel takarózó szereplők. Az már kevésbé látszik a kirakatból, hogy a magyarok mennyire tudatosan vásárolnak, és mi alapján döntenek, amikor tucatnyi hasonló termék áll egymás mellett. Erre kereste a választ a BioTechUSA-cégcsoport friss felmérése, amelyet 1000 fős online reprezentatív mintán készítettek.
Tízből majdnem heten szednek valamit
Mint a felmérésből kiderült, a magyarok 68 százaléka fogyaszt valamilyen étrend-kiegészítőt, a fogyasztók mintegy háromnegyede hetente többször is. A legtöbben az egészségük megőrzése miatt szedik ezeket a termékeket; a sportteljesítmény vagy a „biztos, ami biztos” alapon bekapott tabletta jóval ritkábban szerepelt indokként. Sokaknál a vitamin a reggeli rutin része lett, valahol a fogmosás és az első kávé között.
A C-vitamin, a D-vitamin és a magnézium vezet
A piacon továbbra is a jól ismert alaptermékek viszik a prímet: a C-vitamin, a D-vitamin és a magnézium. Akit a kollagén, a szépségápolási vagy a testsúlykontrollhoz kapcsolódó készítmények érdekelnek, az jellemzően többféle terméket vásárol párhuzamosan.
Sokat elárul a motivációkról, hogy a válaszadók közel fele betegségmegelőzési szándékkal szed étrend-kiegészítőt. Sokan tehát már akkor gondolnak a vitaminra, amikor még nincs baj, és előre szeretnének tenni az egészségükért.
A bizalom fontosabb az árnál
A polc előtt a saját korábbi tapasztalat, a termék összetétele és a szakorvos javaslata számít a legtöbbet. Az ár ezekhez képest másodlagos. A fogyasztók jelentős része ugyanakkor tart attól, hogy a doboz tartalma nem egyezik a címkével: kevesebb benne a hatóanyag, vagy a minőség marad el attól, amit a gyártó ígér.
Ez az aggodalom érthető. Az étrend-kiegészítők az uniós szabályok szerint élelmiszernek számítanak, forgalomba hozatalukhoz nem kell a gyógyszerekéhez hasonló engedélyezési eljárás, a termék biztonságáért és a címke pontosságáért a gyártó és a forgalmazó felel. Betegség megelőzésére vagy gyógyítására vonatkozó állítást nem is tehetnek. Éppen ezért nem mindegy, ki gyártja a terméket, és hogyan ellenőrzi. A kutatást megrendelő BioTechUSA-cégcsoport saját gyártóüzemekben dolgozik, amelyek a cég tájékoztatása szerint szigorú minőségbiztosítási és higiéniai előírások alapján működnek.
Sok a doboz, kevés a fogódzó
A bizalom mellett a bőség is gondot okoz. Sokan ragaszkodnak a korábban bevált márkákhoz, de a széles kínálat megnehezíti a döntést, főleg annak, aki most ismerkedik a témával. Akik nem szednek vitamint, többnyire azért nem, mert nem érzik szükségét. A fiatalokat viszont inkább a bizonytalanság tartja vissza: nem tudják, mit válasszanak.
„A megfelelő termék kiválasztásához nagy segítség a termékösszetétel és az átlátható weboldal, ugyanakkor a fogyasztók tájékozódásához az egyes vitaminok és ásványi anyagok szerepéről szóló érthető és hiteles információk szintén hasznosak. A tudatos választás alapja az egyéni szükségletek és a személyes célok figyelembevétele, továbbá igaz az is, hogy a kiegyensúlyozott étrendet az étrend-kiegészítők nem helyettesítik, de praktikusan alkalmazhatók a mindennapokban” – mondta Németh Sándor, a BioTechUSA termékspecialistája.
Patika, drogéria vagy webshop?
Hogy ki hol vásárol, az életkortól és a lakóhelytől is függ. A fiatalabbak inkább a drogériákban, az idősebbek jellemzően a gyógyszertárakban veszik meg a vitaminjaikat. Kisebb településeken sokat számít a személyes kapcsolat a patikával, ott a gyógyszerészt sokszor név szerint ismerik. Akik kifejezetten a vitaminokra figyelnek, nyitottabbak az online vásárlásra is.
A két üzlettípus közben egyre jobban hasonlít egymásra: a gyógyszertárak folyamatosan bővítik a kínálatukat, és lassan a drogériákra jellemző széles választékot kínálják. Aki mostanában állt sorban patikában, láthatta: a pult körül már rég nem csak lázcsillapító és köhögés elleni szirup várja a vásárlót.
Tudatos keretek között
A magyarok átlagosan havi 9500 forintot költenek vitaminokra, a medián 8000 forint. A vásárlók mintegy háromnegyede 12 ezer forint alatti havi kerettel számol, a többségnél tehát ez rendszeres, de jól behatárolt kiadás.
A két szám közti különbség is beszédes. A medián a középső érték: a vásárlók fele ennél kevesebbet, fele többet költ. Ha az átlag ennél magasabb, az azt jelzi, hogy egy kisebb, jóval többet költő csoport felfelé húzza.
A negyvenesek a legaktívabbak
A 40 és 49 év közöttiek szednek a leginkább étrend-kiegészítőt, és az átlagnál aktívabbak a nők, valamint a megyei jogú városokban élők is. Somogyi Sára, a BioTechUSA dietetikus szakértője szerint ebben a korosztályban érdemes külön figyelni a perimenopauzában érintett nőkre: „Náluk a hormonális változások miatt különösen fontos a megfelelő kalcium-, D-vitamin- és fehérjebevitel. Ezeket elsősorban kiegyensúlyozott, változatos étrenddel érdemes biztosítani, szükség esetén pedig egyéni pótlás is szóba jöhet.”
A 18 és 29 év közöttiek körében több az alkalmi használó, és náluk a döntési bizonytalanság is nagyobb akadály.
A rendszeresen sportolóknál az étrend-kiegészítő sokszor az étrend és az edzésterv része, ők főleg a klasszikus alaptermékeket keresik. Akik elsősorban a vitaminokra figyelnek, azoknál a hiánypótlás és az egészség megőrzése a fő szempont.
Ősszel előkerül, de egész évben számít
A felmérés alapján a vitaminszedés sok magyar számára rendszeres, átgondolt szokás, a kínálat bővülésével viszont egyre több múlik azon, honnan tájékozódik a vásárló. Érdemes az étrendből, az életmódból, az életkorból és az esetleges speciális igényekből kiindulni, és tisztázni, melyik tápanyagra miért, milyen forrásból és mennyi kell. Ha ebben bizonytalan valaki, a háziorvos, a gyógyszerész vagy egy dietetikus sokat segíthet, még mielőtt a harmadik doboz is a kosárba kerülne.
