Ha az égető társadalmi kérdéseket nem a szappanopera eszközeivel próbálja eladni, még jó film is lehetett volna A kör. A gonosz tech-óriásokról és az adatvédelmi krízisről szóló film így viszont hiába állította soraiba Emma Watsont és Tom Hankset, csak egy hatástalan Orwell-parafrázis lett belőle.
Okkal félhet az emberiség a klímaváltozás, a mesterséges intelligencia fejlődése és a fajok tömeges kihalása miatt – véli Stephen Hawking. A világ (egyik) legokosabb emberének tartott asztrofizikus szerint a hibát saját magunkban kereshetjük.
A Magyarország leginspirálóbb eseményének választott Brain Bar Budapestre jövőre közel hétezer embert várnak.
A Bostoni Egyetem pszichológia professzora szerint semmi gond nincs azzal, ha robotok elveszik a munkánkat. Sőt. Olyan utópisztikus világot vizionál, ahol heti 10 óra munkával biztosítható a tisztes megélhetés, a hátralévő időben pedig végre azt csinálhatjuk, ami minden alkotó tevékenység alapja: játszhatunk.
A mesterséges intelligencia és a robotok alkalmazása 5,1 millió munkahelyet szüntet meg a következő öt évben 2020-ig, a munkaerő kétharmada a hivatalokban és az adminisztratív területen válik feleslegessé. Nézze meg, az ön munkája mennyire van veszélyben!
A 20. század popkultúrája is sokféle víziót vázolt arról, hogy eleink miként és miféle környezetben képzelték el a jövőt – azaz napjaink világát. Valamire azonban mintha nem számítottak volna: jelesül, hogy a technológiai változások alapja a kommunikáció forradalma, az információáramlás és az adatgyűjtés lesz. Legyen szó a hétköznapi élet bármely területéről, a trend ugyanaz: minden mindennel mindenhol mindig kapcsolatban van. De mit jelent mindez, azaz a dolgok internete (IoT) a gyakorlatban? Ha van rá 10 perce, elmagyarázzuk egy igen látványos formában.
Hiába a sok kütyü, még mindig egy alapvetően analóg világban élünk, a rengeteg digitális eszközt egyelőre nem igazán építettük be a mindennapi életmenetünkbe. De közben egyre inkább érezzük, hogy megéri: a világ legnagyobb technológiai bemutatója, a Las Vegasban zajló CES nyitóelőadásán nemcsak az idei év legfontosabb trendjeit vázolták fel, hanem az is kiderült, mi is az a kulcselem, amelynek köszönhetően a gépek könnyedén lekörözik majd az emberi tudást és tapasztalatot.
A várandósságot manapság egészen másképp éli meg egy nő, mint akár 10-20 évvel ezelőtt, a bennük felmerülő kérdésekkel jellemzően a gyors válasszal szolgáló internet felé fordulnak, de a még személyre szabottabb információkért a kismamák ötöde már egy mobilappra esküszik.
Két-három évtizedes távlatban kevesen érzik az árcsökkenéseket – főleg, hogy sok kategóriában ennyi idő alatt kifejezetten növekedtek az árak. Gondoljunk csak például a sokat emlegetett kenyérre. A technológiával átszőtt kategóriákban azonban nagyon(-nagyon) más a helyzet.
Harminc éven belül lehetséges lesz bármilyen információt, tudásanyagot tabletták segítségével az emberi szervezetbe juttatni – állítja egy neves amerikai kutató.
A technológiai fejlődés soha nem látott szakmák korát hozza. Megalakult például a világ első, műholdképek elemzésével biztosítási csalásokat és ingatlan visszaéléseket leleplező űrdetektív ügynöksége.
Különböző alkalmazások, internetes oldalak egyre inkább kiiktatják a közvetítőket a gazdasági rendszerből, a hatalmas online piactereken pedig sok esetben fillérekért lehet vásárolgatni, gondolhatnánk eljött az olcsóság kora. Egyes feltételezések szerint azonban a jelenleg zajló technológiai fejlődés deflációt gerjeszt, ami egyáltalán nem tesz jót a gazdaságnak. De vajon tényleg rossz az, ha olcsón tudunk például ruhát rendelni a netről, vagy automatizált gépjárművekben utazunk majd?
Sok feltétel kedvez egy újabb buborék formálódásához a Banchmark kockázati tőke társaság egyik befektetője szerint. A technológia szektor különösen érintett lehet, hiszen az Y-generáció elemzői túl fiatalok és nem élték át testközelből a 2000-es évek elejének technológiai lufiját.
A gépek szegényebbé tesznek minket. Sok embernek jönnek szomorú évek, munkahelyek tűnnek el ebben a pillanatban is a repetitív jellegű munka piacáról. De azért vannak olyanok is, akiknek kevésbé kell félni - olvasható a Doransky blogban.
Az európai üzleti vezetőket jobban aggasztja a technológiai fejlődésnek való megfelelés kényszere, és az emiatti esetleges versenyképesség elvesztésének réme, mint ázsiai és észak-amerikai társaikat. Mindamellett arról sincsenek meggyőződve, hogy a technológia segít nekik jó döntéseket hozni.
Már hazánkban is tesztelnek olyan intelligens mérőket, amelyekkel ki lehetne küszöböli az áramlopást, de akár a tudatos energiafelhasználásban is forradalmi szerepet játszhatnának.
Az érintőkijelzővel szerelt okostelefonok kezelése télen a legnehezebb, mert a kesztyűnk nem vezeti a statikus elektromosságot, amivel a készülékek ujjunk helyzetét azonosítják. Egy Dél-Koreában és Japánban elterjedt olcsó megoldással ez a probléma könnyen áthidalható.
A várható élettartam előrejelzéseknél gyorsabb növekedése és a gyors technológiai fejlődés hozzájárul majd a válságból való kilábaláshoz - fejtette ki előadásában Paul A. Laudicina, az A.T.Kearney nemzetközi tanácsadó cég vezetője az Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) csütörtöki budapesti rendezvényén.
