Intelligens kukákkal, mozgás- és forgalomfigyelő utcai lámpákkal, távolról gyógyító orvosokkal is próbálnak okossá válni a világ nagyvárosai. Az intelligenstelepülés-fejlesztés már a jelen.
A bevételek nagyobb részére a megyei települések pályázhatnak, egy kis részét megtartják maguknak, de valamennyit csak visszacsorgatnak Paksnak is.
A helyiek a természeti értékeket féltik, és nem erősíti a bizalmat, hogy az önkormányzat nem igazán kommunikált róla, pedig már 2021-ben pályázott a fejlesztésre. Bár kósza pletykák voltak, sokan csak most, szeptember elején szembesültek azzal, hogy móló és sétány épül a parti zöldterületen, amikorra viszont már a közbeszerzési eljárást is lezavarták, és hamarosan indul a kivitelezés is.
A nagyvárosok lakossága évről évre csökken, míg az agglomerációs településeké nő. Utóbbiak infrastruktúrája már alig bírja a terhelést, a fejlesztésekhez idő és pénz kell. Az építési szabályok annyira lazák, hogy szinte bármi épülhet bárhol.
Nem tudni, pontosan hányan élnek az immár nyolcmilliárdos emberiségből városokban, mert országonként változó ennek a településformának a meghatározása. A definícióra azért is szükség lenne, mert a megapoliszokra kulcsszerep vár a jövőben.
A világ településeinek lábnyomát térképezik fel a világűrből, a Földön lévő emberi települések fejlődéséről készülő legátfogóbb adatbázist az Európai Űrügynökség (ESA) és a Német Űrkutatási Központ (DLR) a Google Earth Engine csoportjával együttműködve készíti.
Jánoshidán idősekre szabott lakófalut terveznek, hogy a nyugdíjasoknak megfelelő ellátást, a fiataloknak pedig munkát adjanak.
Az önkormányzatok pályázhatnak a pénzért, egy-egy település 1,5 milliót kaphat.
A kormány törvényjavaslata észszerűsítésről beszél, az önkormányzatok beleszólásuk csökkenésétől tartanak.
A beruházások a fideszes Szabó Zsolt választókörzetében vannak – ott, ahol más uniós pályázati pénzek felhasználása miatt már nyomoz a rendőrség.
