Nyersanyagpiaci kilátások 2025 második felére
Mi várható a piacokon a globális gazdasági bizonytalanság, a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai konfliktusok időszakában?
A Miniszterelnökségen készült, már parlament előtt lévő javaslat szerint gyorsulhatnak az építkezések és csökkennek az önkormányzatok adminisztrációs terhei, ha a jövőben településenként csak egy fejlesztési és egy rendezési típusú terv fog készülni. A rendezési tervnek, amely azonos a helyi építési szabályzattal, meg kell felelnie a fejlesztési tervnek. Településszerkezeti terv nem lesz. Gulyás Gergely miniszteri indoklása szerint hiba az, hogy a kistelepüléseknek „hosszú távra irányadó koncepciót kell készíteniük a jogszabály alapján, miközben a mindennapokban rövid és közép távú célok mentén hozzák meg a döntéseiket”. Ezért a tervezet „a valósághoz igazítottan csökkenti a koncepcionális elemeket, egyben nagyobb hangsúlyt fektet a célokra, a céladatok és fejlesztési akcióterületek meghatározására”.
A főváros és a kerületek által készítendő fejlesztési és rendezési dokumentumok száma csökken: a fővárosi önkormányzat fővárosi településfejlesztési tervet és rendezési szabályzatot, a fővárosi kerületi önkormányzat kerületi településfejlesztési tervet és kerületi építési szabályzatot állapít meg. Emellett megmaradnak a főváros által megalkotott speciális rendeletek, a Duna-parti építési szabályzat és a Városligeti építési szabályzat – írja az indoklás, de arra nem utal, hogy például a Városliget-szabályzatot a fővárosi közgyűlés feje fölött átnyúlva kormányrendelettel írták felül.
A törvényjavaslat egyik meghatározó újdonságának nevezik, hogy a településterveket digitális egyeztető felületen lehet elkészíteni, ott történhet a tervekhez szükséges adatszolgáltatás, a tervek egyeztetése, véleményezése.
A jelenlegi szabály számos hatáskört ad a polgármestereknek a településkép védelmében, még bírságot is kiszabhatnak. Most az előterjesztő azt mondja, hogy ez nincs összhangban az önkormányzati törvénnyel, ezért ezután a képviselőtestület maga döntheti el, hogy e feladatokat átadja a polgármesternek vagy megtartja testületi hatáskörben.
Látszólag kilóg a törvényjavaslatból az az új szabály, hogy az évi 5000 forintos kamarai hozzájárulást a jövőben az országos és nem a területi gazdasági kamarának kell fizetni, az határozza meg a felhasználás szabályait. Ezt azzal indokolják, hogy „szükséges azon régiók megsegítése is, melyek nem rendelkeznek jelentős forrásokkal”, vagyis hatékonyabban használhatják fel a kamarai bevételt, ha azt országosan át lehet csoportosítani.
Ezt a törvényjavaslatot az önkormányzatok aggodalmai előzték meg. A hvg.hu a Népszava nyomán arról számolt be februárban, hogy ha a kormány terve megvalósul, egyes vélemények szerint a helyhatóságoknak gyakorlatilag semmi beleszólásuk nem lesz abba, hogy mi épül a területükön, hiszen az építési hatósági jogkörök tavaly márciusi elvétele óta a településszerkezeti terv az egyetlen eszközük a beruházói vágyak mederben tartására. Az kétségtelen, hogy ez a településszerkezeti terv a törvényjavaslat szerint megszűnne, illetve beleolvadna a településfejlesztési és a településrendezési tervbe. Hogy a félelmek mennyire indokoltak, az a törvény végleges alakjából és a hozzá kapcsolódó kormányrendeletekből fog kiderülni. A Főpolgármesteri Hivatal mindenesetre a javaslat benyújtása után arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyik passzus értelmében "a tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet esetén" (ami most is érvényben van) a Kormány rendeletben határozhatja meg az érintett építési övezet és építési telek vonatkozásában a településrendezési és építési követelményeket. A területileg érintett települési önkormányzat hatályban lévő településterveinek a Kormány rendeletében meghatározott szabályokkal ellentétes szabályai nem alkalmazhatóak.
